Az Ab-hoz fordul a főváros

Alkotmánybírósághoz fordul a fővárosi önkormányzat az egységes ingatlanadó bevezetését meghiúsító országgyűlési törvény miatt. A budapesti közgyűlés szocialista és ellenzéki tagjai azonban nem fogadták el azt a javaslatot, hogy 450 millió forintért felállítsák az egységes adónem beszedéséhez szükséges infrastruktúrát. A testület tegnap döntött a hárommilliárd forintos stratégiai alap elosztásáról is.Az egységes ingatlanadóval kapcsolatos nyolc javaslat közül csupán kettőt fogadott el a közgyűlés, mert a szocialista városatyák az ellenzékkel megegyezően szavaztak. Így a közgyűlés többsége csak azt támogatta, hogy a főváros az Alkotmánybírósághoz forduljon a helyi adókról szóló törvény parlamenti módosítása miatt. Az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők egyetértettek azzal is, hogy a főváros tárgyalást kezdeményezzen a kerületekkel az ingatlanadó egységesítése miatt. Mint ismeretes, a törvénymódosítás értelmében a főváros csak a kerületek többségének egyetértésével vezetheti be januártól az adónemet. Az ellenzéki és a szocialista városatyák viszont nem támogatták, hogy a főváros már most elkülönítse azt az ötszázmillió forintot, amely majd az egységes ingatlanadó bevezetéséhez szükséges infrastruktúra felállításához kell.Demszky Gábor lapunknak elmondta: a jövő hétre megbeszélést kezdeményezett Budapest 23 kerületének polgármesterével, hogy meggyőzze őket, a városrészek is jobban járnak, ha a főváros veti ki egységesen az adónemet. Véleménye szerint hosszú távon az ingatlanadóból befolyó bevétel évenként elérhetné az iparűzési adóból származó hetvenmilliárd forintot. Ehhez azonban törvényi szinten kellene megteremteni az értékalapú adóztatás feltételeit.Lapzártánk után szavazott a közgyűlés arról a javaslatról, amelynek értelmében Budapest Prágával és Varsóval közösen felhívást intézne az Európai Unió kormányaihoz, ebben felszólítanák az EU-t, hogy a decemberi nizzai csúcsértekezleten 2003-at jelölje meg csatlakozási időpontként a három ország számára. A közgyűlési vitában az ellenzék azért bírálta Demszky Gábort, mert szerintük a főváros közgyűlésének erre nincs jogköre. Prága képviselő-testülete egyébként kedden úgy döntött, hogy nem írja alá a tervezett nyilatkozatot, mert hatásköre csupán a városra korlátozódik. Tegnapi nyilatkozatuk értelmében azonban előbb megvárják, hogy Budapest és Varsó miként dönt, aztán újratárgyalják a kérdést. A MIÉP álláspontja szerint egyébként a magyar külpolitikai törekvéseket a Külügyminisztériumnak kell képviselnie, nem pedig annak a fővárosnak, amelynek még külügyi bizottsága sincsen.A Fővárosi Közgyűlés nem választotta meg tegnap Pál László volt szocialista ipari és kereskedelmi minisztert a BKV igazgatóságába. Az ellenzék által olajfoltos múltúnak titulált egykori minisztert az SZDSZ néhány tagja sem támogatta. A szavazásra azért került sor, mert Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet nemrég megválasztott új igazgatója lemondott a közlekedési társaságnál betöltött igazgatósági tagságáról. Elfogadták viszont a hárommilliárd forintos stratégiai alap elosztásáról szóló előterjesztést. A javaslat lényege, hogy a kerületek tízszázalékos önrész befizetésével különböző infrastrukturális – földutak aszfaltozása, csatornázás – beruházásokra és önkormányzati tulajdonú épületek felújítására pályázhatnak.Nem vették napirendre a képviselők a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén a főpolgármester felelősségre vonásával kapcsolatos fideszes indítványt. Mint ismeretes, az ellenzéki párt a kábelügyben keletkezett vagyonvesztés miatt fegyelmiben részesítette volna Demszky Gábort és városüzemeltetésért felelős helyettesét, Vajda Pált.