Az atomenergia és a kiotói célok

A villamosenergia-termelők európai egyesülése, az Eurelectric egy hosszabb vizsgálat eredményeképpen állásfoglalást tett közzé, amelyben azt elemzi, hogy milyen erőművekre van szükség a következő 30-50 évben ahhoz, hogy a növekvő áramigények hosszú távon megbízhatóan, gazdaságosan és környezetkímélő módon kielégíthetők legyenek. Az utóbbi évtizedekben tapasztalható aggasztó jelenségek – például a savas esők, a légszennyezés, az ózonlyukak és az éghajlatváltozás – egyre inkább tudatosítják, hogy különös tekintettel kell lennünk a környezetvédelmi szempontokra. Ennek egyik következménye volt az a kiotói jegyzőkönyvnek nevezett nemzetközi megállapodás, amelyben az aláíró országok, így Magyarország is vállalták az üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának csökkentését.Az Eurelectric állásfoglalása rámutat arra, hogy az iparilag fejlett országokban él a Föld lakosságának 20 százaléka, ugyanakkor ezekben az országokban használják fel a világon megtermelt energia 80 százalékát. Mivel energiatermelésre legegyszerűbben az ásványi tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) használhatók fel, a fejlett ipari országok erkölcsi kötelessége, hogy szén-dioxid- kibocsátásukat nagyobb mértékben csökkentsék, és növeljék a környezetbarát technológiák kifejlesztését. Az Európai Unió energiapolitikai koncepciója szerint bármely energiaforrásnak három követelményt kell teljesítenie: legyen gazdaságos, biztosítsa az ellátás zavartalanságát és védje a környezetet. Az OECD előrejelzése szerint az európai energiaigények 2020-ra 30 százalékkal haladják meg az 1995-ös szintet. Ez azt jelenti, hogy Európa olajfüggősége húsz év múlva a jelenlegi 53 százalékról 85 százalékra, gázfüggősége pedig a jelenlegi 35 százalékról 60 százalékra növekszik.Az Európai Unióban atomerőművekben termelik az összes villamos energia 35 százalékát és ezek az atomerőművek 2015 és 2030 között elérik az eredetileg tervezett élettartamuk végét. Nehéz megmondani, mivel lehet ezeket a kapacitásokat pótolni úgy, hogy egyidejűleg eleget lehessen tenni a szén-dioxid-kibocsátás elvállalt csökkentésének, hiszen a megújuló energiaforrások részesedése még a leggyorsabb fejlődést feltételező forgatókönyvek szerint sem fogja meghaladni 2030-ban a 7-8 százalékot. Az Eurelectric arra figyelmeztet, hogy hiba lenne az energiakérdést csupán az atomenergia és egyéb energiaforrások közötti szembenállásra szűkíteni. Valójában nagyon fontos, hogy minden ország egy olyan kiegyensúlyozott energiapolitikát alakítson ki, amely valamenynyi rendelkezésre álló technológiát figyelembe vesz a megújuló energiaforrásoktól, a fejlett fosszilis technológiákon és az atomenergián keresztül az energiatakarékosság és energiahatékonyság növeléséig.Az állásfoglalás bizonyítja azt is, hogy az atomenergia eleget tesz az energiaforrásokkal szemben támasztott mindhárom követelménynek. Először is a világ villamosenergia-termelésének 17 százalékát adó atomerőművek bizonyították gazdasági hatékonyságukat. Az Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatósága nemrégiben adott élettartam-hosszabbítási engedélyt két reaktornak, amelyek így akár 60 évig is üzemben tarthatók. Másodszor: a nukleáris üzemanyag hatása a megtermelt villamos energia önköltségére viszonylag kicsi, ezért az atomerőművek gazdasági mutatói nagyon kis mértékben függnek a hasadóanyag árától, így az atomerőművek nagyon megbízható áramellátást tesznek lehetővé, hosszú távon is stabil árakon. Harmadszor: az atomerőművek működése olyan fizikai folyamatokon alapszik, amelyeknek semmi köze az égéshez, tehát nem járnak semmiféle égéstermék (szén-dioxid, szén-monoxid, kén- és nitrogén-oxidok) keletkezésével, ezért környezetkímélők. Az európai atomerőművek évente 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését teszik lehetővé, amit egyébként például úgy lehetne elérni, ha egy évre leállítanánk az öszszes Európában futó gépkocsit. A világon jelenleg üzemelő atomerőműveknek köszönhetően körülbelül kétmilliárd tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.