Béke lehet a vegyiparban

A bika került ki győztesen a medvével folytatott viadalból a múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. Az index alig több mint százpontos emelkedése azonban akár múló szeszély is lehet, hiszen az elemzők által őszre prognosztizált áremelkedés jelei nagy-nagy odafigyeléssel is csak nyomokban lelhetők fel. Tovább tart az iszapbirkózás a vegyiparban, de a részvényforgalomra már kisebb hatással vannak a szavazatszaporító vásárlások. Az emelkedő trend eljövetelét egyelőre egyedül a Matáv árának ígéretes emelkedése sejteti.A pesti börze mozgását tükröző index az egy héttel korábbi, 8100 pontos szintjéről – kisebb pozitív és negatív irányú elmozdulásokat követően – kevéssel 8216 pont fölé emelkedett. Az index emelkedését segítette a Matáv, a BorsodChem (BC) és a TVK drágulása, fékezte viszont az újra árcsökkenésbe forduló Mol. A legnagyobb izgalmakat hosszú ideje a vegyipar irányításáért folyó harc eseményei szolgáltatták. Az eddigi legnagyobb és legösszetettebb felvásárlási küzdelem tanúi lehetünk, amely a BÉT történetében eddig előfordult. A múlt hét pozitív fordulatot hozott az ügyben, s a jelekből ítélve a felek közelebb kerültek a békés megoldáshoz. Két fontos momentum táplálja a bizakodást. A múlt héten a Milford Holdings opciós szerződést kötött a Gazprom érdekeltségébe tartozó Siburral, arra a nem egészen 25 százalékos BC-részvénypakettre, amelynek megszerzésével kirobbantotta a „vegyi háborút”. A hír hallatán a piac szereplőinek egy részében felmerült a gyanú, hogy ezzel a mindaddig ismeretlen tulajdonosi összetételű Milford a maga számára további részvényvásárlási lehetőséget teremt anélkül, hogy nyilvános vételi ajánlatra kényszerülne a többi tulajdonossal szemben. Ez a veszély azonban elhárult, amikor nyilvánosságra került a Gazprom elnökének nyilatkozata, miszerint a Milford az orosz vállalatcsoporthoz tartozó cég. Azt a kérdést nem érdemes feltenni, hogy mi lett volna, ha a kezdet kezdetén deklarálja a Gazprom a titokzatos „leányának” tulajdonosi hátterét, azonban az azóta történtek alapján egyértelmű, hogy a BC vezérkara nem ürügyként hangoztatta, hogy aggodalmai a cég ismeretlenségéből adódnak.Változó erőviszonyokA jócskán megkésett nyilatkozat után tárgyalások kezdődtek a BC és a Sibur képviselői között, s a korábbi, sajtón keresztül folytatott nyilatkozatháború helyett a megegyezés jelei erősödtek fel. Az új orosz befektető ígéretet tett arra, hogy nem szándékozik elmozdítani a társaság jelenlegi vezetőit. (A november második felében sorra kerülő rendkívüli közgyűlés napirendjére a Milford vetette fel azt a napirendi pontot, amely – kellő szavazat esetén – a vezetők leváltását eredményezhette volna.)Nyomott Mol-árfolyamA békés fordulatot több tényező segítette elő. Bizonyosan sokat nyomott a latban, hogy a BC egyik jelentős etilénszállítója, az ukrajnai Oriana privatizációs tenderén nem a Sibur, hanem a Lukoil lett a befutó. Ennél kisebb súllyal, de bizonyosan az a korábbi fordulat is a tárgyalások irányába fordította az orosz vállalatcsoportot, hogy váratlanul színre lépett az OMW. Mint emlékezetes, az osztrák olajtársaság a viták csúcspontjának idején bejelentette, hogy öt százalékot meghaladó – piaci hírek szerint mintegy kilencszázalékos – részesedést szerzett a Mol Rt.-ben, s amennyiben a még állami kézben lévő 25 százalékos pakett eladásra kerülne, arra is vevő lenne. Az ÁPV Rt. illetékese nyilatkozatban rögzítette, hogy az állam nem készül ezt a részvénycsomagot eladni. Az OMW és a Mol közötti tárgyalások pedig ott rekedtek meg, hogy az osztrák társaság írásben nem erősítette meg azt az előzetes ígéretét, miszerint nem szándékozik tovább növelni részesedését, azaz nem ellenséges felvásárlás a célja.Mindezek után megfigyelők arra következtettek, hogy a háború békés lezárást nyerhet. A Gazprom feltehetően megosztozik a Mollal a TVK irányítására vonatkozóan, s a Mol kellő befolyást tart fenn a BC irányításában – a Sibur mellett. A hét végén sorra kerülő TVK-közgyűlés, valamint a november 24-i BorsodChem-közgyűlés lehet az a két fórum, ahol az erőviszonyok szerinti pozíciók kialakulhatnak.A tőzsdén úgy képeződött le a színfalak mögötti küzdelem, hogy a BC és a TVK is emelkedett. A BC 6700 forintról rövid idő alatt 8200 forintig rugaszkodott, a TVK pedig – folytatva hetek óta tartó szüntelen drágulását – 6600 forinton fejezte be a hetet. Az utóbbi papír a legoptimistább befektetők álmát is túlteljesítette, hiszen egy hónappal ezelőtt még négyezer forint alatt lehetett kapni. Akinek tehát volt bátorsága tartani ezeket a részvényeket, néhány hét alatt ötven százalék árfolyamnyereségre tehetett szert.A Mol részvényeseinek ezzel szemben kevésbé jó a mérlege. Az állami kontrollt biztosító pakett és az aranyrészvény távol tartotta a felvásárlókat, a gázáremelés híre viszont csak addig jelentett felhajtóerőt, amíg ki nem derültek a részletek. Amikor egyértelművé vált, hogy csak az ötszáz nagyfogyasztó számára lesz drágább 43 százalékkal a földgáz, a részvény ára rövid tündöklés után ötezer forint alá süllyedt. Elemzői becslések szerint a szűkített körben végrehajtott áremelés kevesebb mint tízmilliárd forinttal csökkenti a gázüzletág veszteségét a remélt húszmilliárd forinttal szemben. Ahogyan megnyugodni látszanak a kedélyek a vegyipar környékén, úgy süllyedt vissza a BÉT részvényforgalma is a gyenge közepesnek mondható 12–14 milliárd forintos szintre. A forgalomcsökkenést csak részben tudta ellensúlyozni a Matáv piacán támadt pezsgés. A hetet – ütemes erősödést követően – 1440 forintos árfolyammal zárta a részvény.Ígéretes tavaszÁrfolyamát tekintve nem keltett feltűnést a múlt héten a legnagyobb hazai bank, az OTP. A bankpapír a meglehetősen szűk, 14 000–14 500 forintos sávban maradt. A társaság azonban egy, a részvény árfolyamát is befolyásoló döntés előtt áll. A Postabank privatizációjában a piac ugyanis a legnagyobb esélyesként tartja számon, ugyanakkor az elemzők fenntartásokkal tekintenek az esetleges akvizíció elé. A tranzakció létrejötte és elmaradása is jelentős árfolyammozgást idézhet elő.Az elemzők középtávú előrejelzései ez év őszére áremelkedést és az index erősödését jelezték. Mindeddig ebből szinte semmi nem teljesült, de a szakemberek továbbra is fenntartják a növekedésre vonatkozó prognózisukat, mindössze annak teljesülését tették későbbi időpontra. Az Ecostat napokban elkészült tanulmánya szerint jövő év márciusában a BUX átlépheti a tízezer pontot. Ez öt hónap alatt átlagosan 25 százalék körüli áremelkedést feltételez. Amennyiben ez teljesül, hosszú idő óta ismét olyan időszak következhet, amikor a befektetők nem kényszerülnek gyors profitrealizálásra.