Másrészről a gazdaságpolitika nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlődő országban több lehetőséget is biztosít arra, hogy a vállalatok csökkentsék a nyereségadó-alapjukat, a kormányok így próbálják ösztönözni őket a gazdaság egésze szempontjából kedvező tevékenységekre. Például Magyarországon a kkv-k vagy a nagyobb vállalkozások a lemaradottabb régiókban vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt a végrehajtott beruházások értékét figyelembe véve a számított adó nyolcvan százalékáig. A kormányzat ezzel is igyekszik ösztönözni a fejlesztéseket, de az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódóan is vehető például igénybe adókedvezmény.
A költségvetési bevételek növelése céljából emelkedő társaságiadó-kulcs rossz stratégia lehet, jelentősen korlátozná a vállalatok tevékenységét, negatív ösztönzőt jelentene a nyereség újrabefektetése szempontjából, miközben az adóbevételek emelkedése is elmaradna az előzetesen várttól – emelte ki a vezető elemző. Szerinte alapvetően is azt mondhatjuk, hogy az adóemelések az előzetesen kalkuláltnál kevesebb bevételt generálnak a költségvetés számára, a piaci szereplők gyorsan megtalálják azokat a kiskapukat, lehetőségeket, amelyekkel mérsékelni tudják a terheiket. Emiatt, ha a kormányzat valamilyen adócsökkentést akar finanszírozni adóemelési fedezettel, abból rendszerint a hiány emelkedése következik, amelyet újabb adóemelésekkel kell majd befoltozni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!