A kilencszázalékos társasági adó jelentős szerepet játszik hazánk tőkevonzó képességében, annak emelése nyomán a nagyvállalatoknak kevéssé érné meg hazánkban folytatniuk a termelésüket és inkább más, kedvezőbb adófeltételeket kínáló országokba helyezhetnék át a termelésüket, illetve az új beruházások vonzása is sokkal nehezebbé válna, ez pedig számottevő negatív hatással járhat a foglalkoztatásra nézve – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője elemzője annak kapcsán, hogy az Index a Tisza Párt szakértőinek munkáját ismerő forrásból megtudta, 25 százalékos társasági adót és háromkulcsos nyereségadót terveznek, hogy az egyre erősebb kampányígéreteiket teljesíthessék majd. A lap megkereste a Tisza Pártot, ők tagadták, hogy adóemelésre készülnének. Egyvalmi azonban bizonyos: egy jelentős áfacsökkentés végrehajtása jelentős adóbevétel-kieséssel járna, amit máshonnét szükséges pótolni.
Fotó: Kurucz Árpád
A társasági adó emelése kapcsán kiemelendő – folytatta Molnár Dániel –, hogy bár az adókulcs alacsony szintje miatt ezen a soron nem folyik be jelentős összeg a költségvetésbe, a Magyarországra érkező beruházások és az azokhoz kapcsolódó adóbevételek (például a munkahelyteremtés, a magasabb fogyasztás vagy az egyéb vállalati adóterhek) ellensúlyozzák ezt. A társasági adó kulcsának mértékét tehát nem lehet önmagában vizsgálni, a teljes gazdaságstratégia részeként lehet csak értelmezni – mutatott rá a vezető elemző.
A társasági adó emelése pedig ettől függetlenül is visszafelé sülhet el. A többlet-adóbevétel érdemben elmaradhat az előzetesen prognosztizálttól. A vállalatoknak rengeteg lehetőségük van, hogy mérsékeljék a számvitelileg kimutatott eredményüket és így az adófizetési kötelezettséget. Ez főleg a több országban is üzemelő multinacionális vállalatoknál jelenik meg erőteljesen, amelyek gyakorlatok sokaságát találták ki, hogy a nyereségüket abban az országban mutassák ki, amely a legalacsonyabb társaságiadó-kulcsot biztosítja – magyarázta Molnár Dániel.
