Árrésstop és drága zacskó – a legolvasottabb gazdasági cikkek márciusban

Márciusban olvasóink figyelme elsősorban a pénztárcájukat érintő kérdésekre irányult. Az élelmiszerárak megfékezésére hozott kormányzati lépésekre, az árrésstop kézzelfogható hatásaira, valamint egy elsőre apróságnak tűnő, mégis sokakat meglepő bolti pluszköltségre. Mutatjuk a hónap három legolvasottabb gazdasági cikkét.

Márciusban vezette be a kormány az árrésstopot. Fotó: Vémi Zoltán

Március közepén vezette be a kormány az árrésstopot, a döntés értelmében harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedői árrés nem haladhatja meg a tíz százalékot. Az intézkedéssel a kormány az indokolatlan áremelésekkel szállt szembe, a szándék egész év folyamán kitartott, mert folyamatosan bővült az árrésstop alá vont termékek köre. Májusban az árréscsökkentést nemcsak az alapvető élelmiszerekre, hanem háztartási és nem élelmiszer jellegű termékekre (drogériacikkekre) is kiterjesztették, legfeljebb 15 százalékos árréslimit alkalmazásával ezekben a kategóriákban. Novemberben a kormány 2026. február 28-ig meghosszabbította az árréscsökkentést, és december 1-től további 14 termékcsoportot vont be az intézkedés hatálya alá.

Márciusban az árrésstop volt a legnépszerűbb gazdasági téma. Fotó: Vémi Zoltán

Itt a teljes lista az árszabályozott termékekről

A legolvasottabb cikkünk arról szólt, hogy az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében a kormány tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel, azonban, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-videójában jelezte, a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásaiktól, ezért a kormány úgy döntött, hogy intézkedéseket vezetnek be a kereskedelemben. Ennek értelmében március középétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. Az intézkedés május végéig marad érvényben, amikor is felülvizsgálják és, ha szükséges, meghosszabbítják.

Árrésstop: ennyivel lesz olcsóbb a csirkehús, a tej és a vaj

Második legolvasottabb cikkünk azt tárgyalta, hogy egyes élelmiszerek esetében az árrés a 140, sőt akár a 230 százalékot is közelíti. Ilyen volt például a tej, ahol a kereskedők haszonkulcsa 68 százalék volt. A kormány intézkedésének következtében a tej ára több mint harmadával, közel 34,5 százalékkal csökkent. A csirkeszárnyon márciusban 42,5 százalék volt az árrés. Nagy Márton két tételt emelt ki akkor, ugyanis a 136 százalékos árréssel árult vaj ára kevesebb mint a korábbi felére esett, és 53,4 százalékkal olcsóbb lett.

Ne lepődjön meg nagyon, amikor ezért az apróságért is fizetni kell majd a Lidlben

Harmadik legolvasottabb írásunk márciusban egy németországi hírről számolt be, miszerint a német Lidl-vásárlók meglepő költséggel szembesültek. Fizetniük kellett a zacskóért, amelyekbe vásárláskor a zöldségeket és a gyümölcsöket teszik bele. Nem nagy összegről van szó, de a tájékoztatás nem volt szembetűnő.  A felszámolt pénz Németországban nagyjából négy magyar forintnak felel meg.