Igencsak „döntetlenszagúra” sikeredett George W. Bushnak és Al Gore-nak az amerikai elnökválasztást megelőző első televíziós vitája. Olyan volt az egész, mint egy szoros, ám igazán nagy ütéseket nem mutató, inkább csak tapogatózó bokszmeccs. Úgy tűnt, mintha mind a republikánus, mind a demokrata jelölt nagyobb bekapott találat nélkül akarta volna megúszni a mérkőzést. Ez sikerült is nekik. Ezek után nem csoda, hogy mindketten győztesnek hirdették magukat.A keddi tévévita előtt a felmérések azt mutatták, hogy a Fehér Házért folyó versengések történetében 40 éve ez a legszorosabb kampányfinis. A közvélemény-kutatások a demokrata Al Gore némi fölényét jelezték. Ezért a szakértők azt várták, hogy a jobb vitázónak tartott Gore már az első televíziós szópárbajban „alaposan földbe döngöli” a néha még a riporteri kérdésektől is zavarba jövő Busht. Nos, nem így történt. Mások arra számítottak, hogy a „darabos” Gore képtelen lesz feloldódni és kifejezetten „karót nyelt” benyomást kelt majd a lazább Bush mellett. Ez sem egészen így alakult. Bush azzal lepte meg a publikumot, hogy tőle szokatlanul hosszú és nyelvtanilag jól lezárt körmondatokban beszélt. Talán túlságosan is arra koncentrált, hogy intelligensen fejezze ki magát. Az neki kedvezett, hogy a számára legingoványosabb terület, a külpolitika nem kerül szóba. Gore is megpróbált közvetlen lenni. Gesztusai, fejcsóválásai, sóhajtásai azonban kissé színpadiasra sikerültek. Igaz: néhány anekdotisztikus, tőle szokatlanul humoros közbevetése jól oldotta a vita száraz unalmát. A polémia ezúttal elsősorban a jelöltek adópolitikai elképzeléseiről folyt. Ez látszólag Gore-nak kedvezett, mert a felmérések szerint a többség eddig az ő elképzeléseit preferálta, mert elhitte, hogy Bush tervei csak a leggazdagabbaknak kedveznek. Ezúttal azonban Gore megelégedett azzal, hogy elképesztő, a nézők számára talán követhetetlen adathalmazzal igyekezett lehengerelni Busht, és próbálta igazolni felkészültségét.Végeredményben mindkét félnek sikerült elkerülnie, hogy a velük kapcsolatos negatív sztereotípiák a képernyőn is megjelenjenek. Ezzel a defenzív taktikával mindketten teljesítették a minimális szintet: nem szenvedtek vereséget. A politikai szakkommentátorok gyorsértékelése szerint Bush jobban jött ki a vitából, hiszen vele kapcsolatban nem voltak túlságosan nagyok az elvárások. Tőle – így az elemzők – már az is szép teljesítmény, hogy döntetlenre tudta „kibekkelni” a vitát. A nagy tévétársaságok nézők közötti gyors felmérése viszont enyhe Gore-fölényt mutat. Az ABC kérdésére 42 százalék mondta, hogy a demokrata jelölt kerekedett felül, míg 38 százalék Busht látta győztesnek. (A többiek szerint döntetlen volt.) A CNN közvélemény-kutatásában 48-41 arányban nyert Gore. Az eddigi képet lényegében nem rajzolta át a választási tévés show. Sok idő nem marad a jelöltek stábjának az elemzésre, hiszen (magyar idő szerint péntek hajnalban) az alelnökjelöltek, majd jövő szerdán ismét Bush és Gore állnak a kamerák és a műsorvezető kérdéseinek kereszttüzébe. Akkor már egyikük sem óvatoskodhat tovább. Bush ugyanis hátrányban van, neki nem elég, ha nem veszít a kamerák előtt. És Gore sem mehet biztosra, hiszen jelenlegi ,igencsak szűk előnye nem biztos, hogy kitart novemberig, ha a választók a vitában túl passzívnak látják.
Történelmet írhat a Liverpool; Szoboszlai és Kerkez megszakítaná ezt a sorozatot
