e-Europe akcióterv

Magyarország uniós csatlakozásának nagy kihívása lépést tartani az európai információs társadalommal. Az információs társadalom új fogalom, az Európai Unióban is napirenden van a kialakítása. Másfél évvel ezelôtt, 1999. december 8-án Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Helsinkiben bejelentette, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák az Európai Unió új központi munkaprogramját, az „e-Europe – Információs társadalmat mindenkinek!” gazdasági programtervezetet.Az Európai Parlament márciusi felkérésére az Európai Bizottság elkészítette az e-Europe akciótervet, amelyet az Európai Tanács 2000. június 19–20-án Feirában tartott ülésén fogadtak el és hoztak nyilvánosságra. A terv tevékenységi területei három célcsoportban tizenegy témakört ölelnek fel. Az olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet címszó az internet-hozzáférést, kiemelten a kutatók és a diákok munkakörülményeit, valamint a biztonságos hálózatok és az intelligens kártyák témákat foglalja magába. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe – az akcióterv készítôi ide sorolták az európai ifjúság beléptetését a digitális korszakba, a munka a tudás-alapú gazdaságban témakört, illetve azt, hogy mindenki részt vegyen a tudásalapú gazdaságban. Az internet használatának ösztönzéséhez tartozik az e-kereskedelem elôsegítése, az elektronikus közigazgatás, a távegészségügy, digitális tartalom a globális hálózatoknak, valamint az intelligens közlekedési rendszerek.Az Európai Bizottságnak az e-Europe akciótervvel kapcsolatos javaslatai között szerepel, hogy az internet minden gyermek oktatásának részét képezze. Az internetet minden szaktanterembe bevezetik, biztosítják a tanárok szakképzését. A helyi hálózatok versenye, az elérhetési eszközök számának növekedése miatt az internetelérés piaci ára csökken, így az a népesség minden szektorának lehetôvé válik.Az európai diákok és kutatók együttmûködve tudnak majd dolgozni és tanulni az interneten keresztül, mert az Európában született WWW (World Wide Web) lehetôvé tette a nemzetközi elektronikus együttmûködés kiterjesztését. Az azonos idôben történô együttmûködés vagy video-összeköttetés azonban nagyon nagy sávszélességet igényel, ezért az e-Europe támogatni fogja egy új koncepció – a World Wide Grid – kifejlesztését.Európa célja, hogy biztosítsa az egyszerû intelligens kártya számos szolgáltatásra történô felhasználását. Mindenkinek hozzáférhetô gyors internet, nagyobb bizalom az online vásárlásban – ez is a javaslatok között található, akárcsak a közigazgatási szolgáltatások elérése az „internetidôben”. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a polgárok képesek lesznek kapcsolatot teremteni az igazgatási szervvel munkaidôn kívül is. Az új technológia lehetôvé teszi, hogy az emberek elkerüljék a sorban állást, és a számukra legalkalmasabb idôpontban intézzék közügyeiket.A csatlakozni kívánó országok – köztük hazánk is – több ponton kapcsolódnak az akciótervhez, esetenként részt vettek már a kialakításában is. A témáról sajtótájékoztatót tartottak az ôszi BNV nyitó napján. A házigazda, Gottfried Péter államtitkár, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetôje arról beszélt, hogy miért fontos Magyarországnak az elektronikus EU, miért kell nekünk ehhez csatlakozni. Vendégként vett részt a tájékoztatón Alain Bothorel tanácsos az Európai Bizottság magyarországi delegációjától, aki elmondta, hogy hazánk jól teljesít, a GDP-nek erre a területre fordított aránya kétszerese az európai átlagnak. Nincs túl nagy különbség a felkészülésben, a valódi lemaradás az USA és Európa között van.Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkár, a Gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési helyettes államtitkárság vezetôje beszámolt arról, hogy a GM kidolgozta az elektronikus társadalommal kapcsolatos stratégiáját. Célszerû, hogy a törvényhozás Magyarországon is vegye figyelembe az EU-direktívákat, ezért a munka során igazodtak az e-Europe akciótervhez. Az információs társadalom kialakulása alapvetôen piaci folyamat, ezért a kormányzat feladata a keretek biztosítása. Ide tartozik az informatikai kultúra fejlesztése, a jogi szabályozás, az e-kereskedelem és az e-közigazgatás, a kis- és középvállalkozások, valamint a kezdô informatikai vállalkozások támogatása – mindez több tízmilliárd forint nagyságrendû kiadást igényel.Szemerei Péter, az informatikai kormánybiztosság fôcsoportfônöke kiemelte, hogy az általa képviselt szervezet egyik célja azokat is bevonni az információs társadalomba, akik életkoruknál fogva kimaradnának. Napjainkban az információáramlás elsôsorban a gazdasági szektort érinti, a háztartások számítógépes ellátottsága messze elmarad az Egyesült Államokétól, az emberek lehetôségei és ismeretei korlátozottabbak, ezért kiemelten kezelik a jövô generációjának nevelését, elsôsorban az iskolákon keresztül.