Alkotmányellenes a szabálysértési törvény azon rendelkezése, amely önkényesen és ésszerű indok nélkül tesz különbséget a szabálysértési eljárás jogalanyai között, és ezáltal személyek egy csoportját megfosztja a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetőségétől – mondta ki tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság (AB).Az Alkotmánybíróság leszögezte: a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra átmeneti rendelkezést a jogalkotó nem határozott meg 1999-ben, a jogszabály módosításakor. Ebből adódóan a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az egyébként hatályon kívül helyezett korábbi törvény rendelkezéseit alkalmazzák. A régi, vagyis hatályon kívül helyezett eljárásjogi szabályok alkalmazásából következően az érintett eljárásokban a jogorvoslat kimerül abban, hogy az érintett a másodfokú hatósághoz fordulhat.Az AB szerint a szabálysértési eljárás alatt állók azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok. Eljárási jogaikat tekintve viszont a törvény alapvető különbséget tesz közöttük: bizonyos személyeknek biztosítja a bírósághoz való fordulás jogát, másoknak nem. Ez a különbségtétel ésszerű indok nélkül önkényes: a jogorvoslat lehetőségét ahhoz köti, hogy a szabálysértést a törvény hatályba lépése után követték el. Nem tekinthető alkotmányosnak, ha az azonos helyzetben lévő jogalanyok egy csoportja már élhet ugyan a bírói felülvizsgálat lehetőségével, de ezzel párhuzamosan egy másik csoport hosszabb ideig ettől a lehetőségtől meg van fosztva. Ezért az Alkotmánybíróság 2000. március első napjára visszamenőleg megsemmisítette a vitatott rendelkezést.
Lázár János a Harcosok Klubja edzőtáborában: Nincs csodafegyver, nincs felmentő sereg + videó
