Kémiai játékok

A sikerért bármit feláldoznának, miért épp az egészségük lennekivétel? Egy Amerikában végzett felmérés szerint a megkérdezett élsportolók 42 százaléka vállalná, hogy egy éven belül meghal, ha cserében megszerezhetné az olimpiai aranyérmet.Tehetség, megerőltető edzések, fájdalmas sérülések, testi-lelki megpróbáltatások. Ez az olimpiai aranyérem receptje. Egyre több sportoló életútját keresztezi azonban egy titokzatos és veszélyes összetevő: a doppingszer.A most lezárult sydneyi olimpia szervezői minden eddiginél több vizsgálatot rendeltek el, és a 2000 szúrópróbaszerű ellenőrzést kiterjesztették olyan anyagokra is, amelyeket az előző olimpiákon még nem lehetett teljes bizonyossággal kimutatni.Huszonhét sportoló bukott le az olimpiát megelőző vizsgálatok alatt, köztük két magyar atléta: Dobos Gábor és Szekeres Judit is. A szervezők nyolc embert küldtek haza Sydneyből, mert a versenyeket megelőző tesztek alkalmával valamilyen tiltott szer nyomait találták a szervezetükben. A megmérettetések utáni szűrővizsgálatokon szintén nyolc ember akadt fenn: egy román tornásznő, egy fehérorosz kalapácsvető, egy lett evezős, három bolgár meg egy örmény súlyemelő és egy norvég kötöttfogású birkózó.Az eltiltott sportolók 70 százaléka nandrolont használt, míg a legnagyobb ellenőrzés alá vont súlyemelők körében a furoszemid nevű vízhajtó volt a legnépszerűbb. Az orvosi bizottság tagjai tehát a sydneyi olimpiai játékok végeztével zsíros jutalomra számíthatnak, hiszen teljesítményük minden várakozást felülmúlt.A vizsgálatok eredményességével párhuzamosan a személyes tragédiák is szinte mindennaposak voltak. Az örmény Ashot Danieljan bronzérmét az eredményhirdetés után vették el, mivel szervezetében sztanozololt találtak, míg a román Raducannak, aki női tornában egyéniben és csapatban is első lett, csak az egyik aranyérmét vették el, mivel az egyéni megmérettetés utáni vizsgálaton akadt fenn, így az ártatlanság vélelme alapján a NOB feltételezte, hogy csupán ekkor használt tiltott szert. Az olimpiai bizottság példás szigorát mutatja az is, hogy ez alkalommal a román csapat orvosának engedélyét is visszavonták négy évre, ami az olimpiák történetében igen ritkán fordul elő.A kemény ítéletek, az eltiltások és a minden eddiginél biztonságosabb módszerek azonban csak felszíni kezelést jelentenek. A probléma mélyebb okait nehezebb orvosolni. Az élsportolók többségének egész élete, akár huszonöt év megpróbáltatásai válhatnak értelmetlenné, ha nem érik el a maguk elé kitűzött célt, ami a legtöbb esetben az olimpiai dobogó legfelső fokát jelenti. A sikerért bármit feláldoznának, miért épp az egészségük lenne kivétel? Egy Amerikában végzett felmérés szerint a megkérdezett élsportolók 42 százaléka vállalná, hogy egy éven belül meghal, ha cserében megszerezhetné az olimpiai aranyérmet.A helyzetet súlyosbítja, hogy a közvélemény követeli a sikereket, amivel szinte belehajszolja a sportolót a dopping használatába. A lebukott sportolóktól azonban elfordul, mivel az átlagemberek többsége úgy gondolja, hogy aki ajzószert vagy hormonkészítményt szed, az nem is tesz erőfeszítést a siker érdekében.