Tizennyolc országból negyven ismert külföldi és tizennyolc magyar társadalomtudós és politikus tart előadást a Tíz éve szabadon, átmenet és konszolidáció Közép-Európában elnevezésű konferencián, amely Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének a nyitóbeszédével, Zbiegniew Brzezinski amerikai geopolitikus és Orbán Viktor miniszterelnök előadásával kezdődik ma délután a Parlamentben.A konferencia jeles előadói még soha nem vettek részt hasonló fórumon, s Közép-Európáról még egyáltalán nem rendeztek ilyen eszmecserét – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Simon János. A politológus elmondta: az előadók listájának az összeállításakor arra törekedett, hogy a magyar társadalomtudományok különböző irányvonalai is képviselve legyenek, hiszen a rendszerváltozást nem egy politikai erő vitte véghez, hanem ezek sajátos összjátéka során alakult az elmúlt tíz esztendő. Simon szerint a konferencia magas színvonalát az is biztosítja, hogy az előadók három különböző iskolát képviselnek. Az egyik irányzat azt állítja, hogy az intézményi rendszert kell megerősíteni, s majd ehhez idomulnak az állampolgárok és a gazdasági szerkezet. A második irányzat ezzel szemben azt hirdeti, hogy a gazdasági struktúrán kell olyan változást végrehajtani, amelyet prosperitás, jobb lét követ. Ha egyre több ember érzi, hogy boldogulni és érvényesülni tud, akkor stabilizálódni fog a demokrácia is.A meghívottak harmadik része ugyanakkor azt tartja, hogy önmagában sem a politikai intézményrendszer, sem a gazdasági szerkezet nem elég, ha az állampolgároknak nincs demokratikus politikai kultúrájuk. A demokrácia pedig szerintük arra épül, hogy az állampolgárok miként kezelik konfliktusaikat, hogyan oldják meg ezeket, s milyen értékeket követnek a hétköznapi életben. Azokban az országokban, ahol a konfliktusmegoldás párbeszéd, megegyezés vagy konszenzusra való törekvés révén működik, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a demokrácia viszonylag hamar stabilizálódjon. Ahol azonban a családon belül is pofonokkal oldják meg a konfliktusokat, a munkahelyen az erőszak dominál, a bérharcok agresszivitásba mennek át, ott a demokrácia intézményrendszerei kevésbé tudnak megszilárdulni, s a gazdasági reformot is sokkal nehezebb végrehajtani.Az átmenet tíz esztendejéről szólva a politológus rámutatott, hogy a közép-európai régió ez idő alatt mintha fénysebességgel húzott volna el Kelet-Európa mellett. Míg utóbbi ma is válságokkal kínlódik, inflációval és munkanélküliséggel küzd, addíg Közép-Európa sikertörténet. Hozzátette: Magyarország elmúlt tíz éve is jobban sikerült, mint amire 1990-ben számítani lehetett. Magyarországon a demokráciának ma már stabil alapjai vannak. A régió egyik legjobban fejlődő gazdasági rendszerét sikerült kimunkálni, az intézményrendszer is szilárd, az állampolgárok politikai kultúrája pedig alapvetően a demokrácia igényével működik – szögezte le Simon János.
Még el sem kezdődött az atlétikai vb, máris változtatni kellett a programon
