Vonzóvá vált a hazai gyorséttermi piac

Hosszú évek óta először lehet arról beszélni, hogy nem kivonulnak ismert gyorséttermi márkák a magyar piacról, hanem ellenkezőleg, bevonulnának. Visszajönne a Wendy’s és jön a KFC versenytársának számító ­Popeyes. A napokban Budapesten adnak egymásnak találkát a nagy franchise-láncok – ilyen sem volt még itthon.

Fotó: Reuters/Alain Apaydin

A nyáron több lap, többek között a Magyar Nemzet is foglalkozott azzal, hogy a szomszédba költözik a világ egyik legnagyobb étteremláncaként számontartott Yum! legismertebb márkája, a Taco Bell. A horvát terjeszkedést szinte azonnal átkonvertálta a sajtó arra, hogy látótávolságon belülre került egy esetleges magyar ­piaci megjelenés is. A helyzet az, hogy nem légből kapott a dolog, a napokban derült ki, hogy a magyar gyorséttermi piacon komoly mozgások várhatóak, amibe akár a Yum! szerepvállalása is belepasszolna, de ez egyelőre spekuláció. Az viszont nem, hogy a Fuison Group Zrt. nemrég bejelentette, hogy elindítja itthon a KFC nemzetközi konkurenciájának számító Popeyes láncot, másrészt a Wendy’s keres itthon franchise-partnereket.

Mitől érdekes a hazai piac?

Mindez azt mutatja, hogy a hazai (gyanús, hogy egyelőre a budapesti) piac érdekessé vált a nemzetközi márkák számára. Egyrészt a főváros nagyon internacionális lett, gombamód szaporodtak az orientális éttermek (japán, koreai, vietnámi ízek), másfelől a kézművesszegmens, főleg a hamburgerterületen nagyon felfutott. A sztár ebben a kategóriában ma a Simon’s, de korábban a Zing és a Bamba Marha volt.
 

A burgerekben a magyar ízlés rendkívül kifinomult, nem szabad elfelejteni, hogy a keleti blokk országai között Budapesten nyílt az első McDonald’s (a Régiposta utcában), és mire megnyitott az amerikaiak első prágai üzlete, Budapesten már több egység működött.

 A McDonald’s térhódítása töretlen volt az elmúlt harminc évben, ma ez a márka számít a nagybetűs gyorsétteremnek a piacon. A rendszerváltás óra pedig sok versenytársat „ütött ki a nyeregből”, kivonult mellőle a Wendy’s, a francia Quick és volt idő, főleg a 2000-es években, amikor a nagy versenytárs, a Burger King is takaréklángon égett mellette. A McDonald’s országos terjeszkedése erősítette meg itthon a márkát, és jelen állás szerint megingathatatlan a piaci előnye. Ettől függetlenül a McDonald’s ereje nagyban hozzájárult a hazai gyorséttermi kultúra népszerűvé válásához, és ez az, ami vonzóvá teszi a hasonló üzleti modellű vállalatoknak a hazai piacra lépést. Arról nem is beszélve, hogy ma már a jövedelmi szint hozzáférhetőbbé teszi a McDonald’s árazásánál kissé magasabb szintű termékkínálatot is.

Gyorséttermi találkozó

Az utóbbi megállapítás tulajdonképpen a legfontosabb eleme annak, hogy miért érdekes a magyar piac. A szóban forgó márkák nem érzelmi alapon döntenek egy-egy piacon való megjelenésről. Az egy adott időn belül elérhető profit mindennél fontosabb. Ha a gazdasági alapok nem támasztják alá az elképzeléseket, akkor egyértelműen energiát sem fordítanának arra a cégek, hogy megvizsgálják az indulásukat. Márpedig szeptember 16-án nem egy, s nem két lánc, hanem egyenesen 11 nemzetközi lánc képviselői ülnek le hazai üzletemberekkel. Az amerikai nagykövetség az Amerikai Kereskedelmi Irodával, a Magyar Franchise-­szövetséggel és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésben exkluzív szemináriumot szervez, amelyen bemutatja a legeredményesebb és legjobban felfuttatható amerikai franchise-márkákat, amelyek készen állnak a magyar piacra lépésre.

A hírek szerint a United ­Franchise Group – Trans­world, a The Wendy’s Company, a Pizza Inn, a Blaze Pizza, a Russo’s New York Pizzeria, a Vocelli Pizza, a Velvet Taco, a Barberitos, a Darden Restaurants – Olive Garden, a Renue Systems és a nem éttermi hálózat, a Mobile Outfitters képviselőivel lehet majd találkozni. 

Ez meglehetősen impozáns felhozatal, sőt egy „asztalnál” ülni e cégek képviselőivel kifejezetten ritkaságszámba megy, még akkor is, ha a láncok nagyobbik része itthon nem annyira ismert.
Van azonban egy nagyon nem elhanyagolható probléma a hazai gyorséttermi piaccal. Ez pedig az, hogy az itt levő cégek már szinte az összes városban megszerezték a legjobb helyeket. Ilyen esetben természetesen nemcsak azt kell vizsgálni, hogy egy-egy hely mennyire frekventált, hanem azt is, hogy az ingatlan megfelel-e a gyorséttermi elvárásoknak, illetve mennyibe kerül az átalakításuk, hogy megfeleljenek az előírásoknak. Magyarán épp olyan nehéz egy új szereplőnek feltörni a hazai gyorséttermi ­piacot, mint egy új kiskereskedelmi szereplőnek megjelenni az élelmiszer-értékesítés területén. Ráadásul a régi szereplők sem szeretnének piacot veszíteni, így komoly befektetéseket hajtanak végre a fogyasztók megtartása érdekében. Ez pedig nagyon módosíthatja az új szereplők megtérülési mutatóit.

Üres helyek

Ugyanakkor tény az, hogy a magyar piacon a franchise-terület nem telített. Az adatok szerint összesen mintegy 350 vállalat alkotja (nem csak éttermi területen) a magyarországi hazai franchise-palettát, nagyjából ennek fele van külföldi kézben, ezeknek pedig csak a 26 százaléka van amerikai vállalatok tulajdonában. Tehát van még hova fejlődni. Az azonban nyitott kérdés, hogy a potenciális franchise-partnereknek számító hazai kis- és középvállalkozások milyen irányba szeretnének eltolódni. Ahogy említettük, Budapesten hódít a kézműves gyorsétterem, több márka is sikeres fejlesztéseket hajtott végre, és ismertségük növekszik. Hátrányuk azonban, hogy a jelenleginél nagyobb léptékű fejlődéshez (akár franchise-partnereken keresztül) a jelenleginél sokkal nagyobb pénzügyi forrásra lenne szükségük, ez pedig az amerikai láncoknál alapvetően nem jelent problémát, tehát képesek lehetnek nagyon jó ajánlatokkal magukhoz csábítani a helyismerettel rendelkező vállalkozásokat.

Borítókép: A Popeyes párizsi étterme (Fotó: Reuters/Alain Apaydin)