Koszovóban nem felhőtlen az öröm

Egyáltalán nem pozitív a szerbiai változások visszhangja az albánok lakta Koszovóban – erről győződhetett meg a parlament külügyi bizottságának küldöttsége, amikor szombaton látogatást tett a békefenntartók őrizte jugoszláv tartományban. A képviselők egynapos kirándulás keretében tanulmányozták a magyar KFOR munkáját, találkoztak a békefenntartók főparancsnokával, illetve az ideiglenes ENSZ-közigazgatás vezetőségével.Szent-Iványi István bizottsági elnök vezetésével a delegáció megvizsgálta a KFOR magyar komponensét alkotó őr- és biztosító zászlóalj életkörülményeit, ismerkedett munkájukkal és tájékozódott problémáikról. Búza Gyula alezredes, parancsnok tolmácsolta az alakulat kéréseit – mely legfőképpen infrastrukturális hiányosságok felszámolásához nyújtandó támogatásra vonatkozott – a képviselőknek, akik szemléjüket követően a legnagyobb elismerés hangján szóltak a zászlóalj működéséről, és ígéretet tettek a kérések parlamentben történő artikulálására.A KFOR gyakorlatilag nem érzékelte a jugoszláv fordulatot – tudtuk meg a helyszínen. Az albánok – meglepő módon – Milosevicsre szavaztak volna a felmérések szerint, hogy ezzel biztosítsák Szerbia folytatódó elszigeteltségét, növelve esélyüket a függetlenség valamikori kivívására. A feladatok hangsúlya az etnikai konfliktusok megfékezéséről egyre inkább az albán politikai erők túltengő – robbantásokban, gyújtogatásokban megnyilvánuló – rivalizálásának megakadályozására tevődött át. Arra számítanak, hogy a KFOR számára az október 26-i helyhatósági választások jelentenek majd fokozott kihívást.A bizottság tagjai megbeszélést folytattak Juan Ortuno tábornokkal, a KFOR parancsnokával és az ENSZ-közigazgatás vezetőjének, Bernard Kouchnernek a helyettesével is. James P. Covey meglehetősen ellentmondásos képet festett a koszovói helyzetről a magyar delegációnak, kiemelve, hogy a szerbiai változásoknak távolról sem csak a pozitív oldalával kell szembenéznie Koszovó népének és békefenntartóknak egyaránt. „Ismerjük Vojiszlav Kostunicát mint ultranacionalistát” – mondta. Felháborítónak tartotta továbbá, hogy az ENSZ-missziót Koszovó szégyenének nevezte az újdonsült jugoszláv elnök. Reményét fejezte ki, hogy a változások miatt a nemzetközi közösség figyelme nem fordul kizárólagosan Szerbia felé, és Koszovót továbbra is a megfelelő erőfeszítésekkel illetik, mind politikai, mind anyagi téren. Véleménye szerint a Szerbia elleni szankciókat addig nem lenne szabad feloldani, míg a szerb börtönökben fogva tartott mintegy ezer albán nem nyeri vissza szabadságát.