Különleges ingatlanvásárlás a Vértesben

A privatizátorok elől, természetvédelmi céllal vásárolta meg a Vértes környéki földeket a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. A vásárlást követően a természetvédelmi területre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be az alapítvány. Önkorlátozásával véglegesen megakadályozta a terület későbbi üzleti célú értékesítését.A szövetkezetek szétaprózódása után közel 450 magánszeméllyel kötött szerződést az alapítvány, s ezzel 1500 hektár értékes területnek, elsősorban gyepnek lett tulajdonosa. A megvásárolt természetvédelmi területre a közalapítvány elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be a földhivatalnál. – A földet a madaraknak, a fáknak, a bokroknak és a természetet szerető embereknek vettük meg – mondta Viszló Levente, az alapítvány kuratóriumi elnöke, majd hozzátette: az elidegenítést a bíróság javára jegyezték be, ezért a tilalmat csak a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság oldhatja fel.A területvásárlással a mindennapi hasznosítás és a felelősség is az alapítványra hárul. A vizes területek elnádasodásának megakadályozását és a száraz pusztai területek elcserjésedését kiemelt feladatként kell kezelniük, ezért nemrég vásároltak 210 egyedből álló magyar szürkemarha gulyát. Az állatok a madárfészkeket kikerülve, „kilegelik” a nem kívánatos növényeket. A természetgazdálkodási programmal az alapítvány célja olyan mintagazdaság létrehozása, amely a gyepterületek gazdaságos kezelésén túl a tradicionális magyar pusztai élet értékeit a gyakorlatban is bemutathatóvá teszi. A természetet szerető vendégek pihenését szolgálja majd az az épület, amelyet rövidesen befejeznek. Az alapítvány nemrég felvette a kapcsolatot egy utazási irodával, hogy ne csak szájhagyomány útján terjedjen a lehetőség híre.A Pro Vértes Közalapítvány a Geszner-házban működik, amelyet újjáépítés után a millennium jegyében avattak fel. Az épület újjávarázsolása eddig 33 millió forintba került, ez az összeg a valós, piaci áron számolt újjáépítési költségnek csupán töredéke. Az alacsony összegből megvalósult beruházás a támogatóknak köszönhető, ki szaktudást, ki eszközöket, ki építőanyagot adott a tervek realizálásához. A projekt támogatói között volt a Központi Környezetvédelmi Alap, a Természetvédelmi Hivatal, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, sok magánvállalkozó, illetve vállalat. A műemlékvédelmi program részeként a helyreállítás 1996-ban a tó rekonstrukciójával és megtisztításával kezdődött. A múzeum alapító dokumentuma egy évvel későbbi, és ekkor kezdődött meg az épület építése is.Kétszáz évvel ezelőtt még vízimalom állt a Császár-patak mellett, a romantikus, sziklás tóparton. Ennek alapjaira épült fel a Geszner-ház. A házhoz tartozó kert hangulatát emelte egykoron a pálmaház és a medveház. Az Esterházyak kastélyához tartozott a park, amelyet a magyar kertészművészet egyik legjelesebb alkotásaként tartottak számon. A Geszner-ház az Esterházy-család nyári pihenőhelyéül szolgált. Az épületet 1951-ben lerombolták, csak néhány szépen faragott kő és törmelék maradt emlékeztetőül.Az újjáépítés során az épület aljában múzeumot alakítottak ki, ahol a Vértes faunáját és flóráját életképekben mutatják be. A jelen mellett a múlt tárgyi maradványai (valaha itt élt zsiráfok csontjai) is megtekinthetők. A múzeum befejezése pénzhiány miatt még késik, azonban a lehetőségekhez mérten berendezése, fejlesztése folyamatos. Hazánk első regionális nemzeti parkja, a Vértesi Natúrpark létrehozása helyi, társadalmi és szakmai érdekeket is szolgált. A 25 ezer hektáros natúrpark (amelyből21 500 hektár védett terület) centruma a látogatóközpontként funkcionáló Geszner-ház.