Lyukas ernyő

Századunk tudósai eleinte csak jó hírét keltették: a nap gyógyít, nélkülözhetetlen az angolkór megelőzését szolgáló D-vitamin számára. „A napozás élet, erő, egészség” – hirdették divatdiktátorok az 1970-es évektől. Aztán történt valami. Derült égből villámcsapásként hatott a Nobel-díjjal elismert felfedezés híre: vészesen vékonyodik a sztratoszféra ózonpajzsa. A Föld felszíne felé tartó káros UV-sugarak elszigetelésére hivatott, három oxigénatomból álló ózon pusztulásának okait földerítő tudósok rámutattak: mindezért a halogénezett szénhidrogéneket, azaz a hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, tűzoltó készülékekben és aeroszolos flakonokban használt gázokat terheli felelősség. Megkondult a vészharang. Montrealban 1987-ben számos ország képviselői állapodtak meg abban, hogy fokozatosan megszüntetik az ózont pusztító anyagok, berendezések gyártását. A későbbi, szigorító kiegészítések már azt tűzték ki célul, hogy 2050-re eredeti szintjére álljon vissza az ózonkárosító anyagok koncentrációja. Fájdalom azonban, hogy néhány napja a két éve mért 26 millió helyett minden eddigit túlszárnyaló értékről, 28,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű ózonlyukról számoltak be a NASA szakemberei. A 176 ország által ratifikált montreali egyezmény aláírásának napját, szeptember 16-át az ENSZ az ózon világnapjává nyilvánította. Ez alkalomból rendezett tudományos ülést az MTA szegedi biológiai központja és a Magyar Biofizikai Társaság fotobiológiai szekciója.Meg lehet-e határozni, hogyan alakul a jövőben az ózonréteg vastagsága, az UV-sugárzás erőssége? Az eddigi mérések alapján az északi, szárazföldi területek fölött az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje óta egyértelmű ózoncsökkenés figyelhető meg. Mégis nehéz jóslatokba bocsátkozni – véli Tóth Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Némi előrejelzéssel azonban tudnak szolgálni a szakemberek. Mivel egy százalék ózoncsökkenés 1,17 százalék UV-növekedést von maga után, s tudjuk, hogy Magyarországon tíz év alatt három százalék volt az ózon fogyása légterünkben, s csaknem ugyanannyi az UV-sugárzás emelkedése, kiszámítható a jövőnk.Az UV-B-, méghozzá a 280–320 nanométeres tartományú sugárzás fejt ki romboló hatást az élővilágban, ezért a meteorológusok mérik ennek a sugárzásnak a nagyságát. Vizsgálatokat végeztek felhős időben is. Meglepő eredményt kaptak: 10–50 százalékos borultságban erősebb a sugárzás, mint verőfényben. Az ok: a bárányfelhők szélei szinte reflektálják a Földre az erősített UV-sugarakat.Ahol csökken az ózonmennyiség, ott alacsonyabb a hőmérséklet. Egyes területek klímája máris megváltozott, ami alaposan fölboríthatja a természetben eddig megszokott rendet, maga után vonhatja a ciklonpályák változását és egyebeket, márpedig efféle drasztikus következményekre nem vagyunk fölkészülve.Óriási kockázatot jelent az élővilágot s benne az embert érő megnövekedett UV-B-sugárzás károsító biológiai hatása. Rontó Györgyi, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet egyetemi tanára az egyént és az egész populációt fenyegető veszélyekről szólva elmondta: a kutatók feladata, hogy meghatározzák azt a dózist, amely már árt a szervezetnek. A napsugárzás Janus-arcú képződmény. Néhány pozitív tulajdonsága mellett káros is, mert bőrpírt okoz, gyöngíti az immunrendszert, rákkeltő és szemet betegítő hatása is van. Hogy hol a kettőt szétválasztó biológiai határ? A fágok pusztulását mérve igyekeznek ezt az értéket meghatározni. Ennek nagysága különböző szélességi fokokon eltérő: észak felé haladva csökken a napsugárzás mennyisége, tehát kisebbedik az embert érő globális dózis is.Az a tény, hogy kilyukadt fejünk fölött a védőernyő, óvatosságra kell hogy kényszerítse az emberiséget. Az ismeret globális haszna, hogy korlátozzuk az ózont károsító gázok használatát. Az egyes ember számára is világossá kell hogy váljék: tévhiten alapult a barnaság divatja. A professzor szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a nyári vakációk veszélyeket rejtenek. Megeshet, hogy napozás közben olyan erős, biológiailag káros sugárdózis ér bennünket, amely bőrrákot idéz elő.Ezt a lehetőséget erősítette meg Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem docense is. A bőrgyógyász a néhány évtizede sulykolt tévtanok, a divat rovására írja, hogy világszerte nő a gyors lefolyású rákbetegség, a melanóma gyakorisága. A szakember különösen károsnak tartja, hogy a mértéktelen napozás mellett még a szoláriumra is rákaptak a barnulni akarók. Noha hazánkban még mindig nincs nyilvántartás a rákos betegségekről, Kemény doktor szegedi tapasztalatai szerint a Tisza-parti város százezer lakója közül húsznál diagnosztizálnak melanómát. E rosszindulatú, gyorsan áttéteket képző elváltozásnak a kialakulásához nemegyszer elegendő néhány gyermekkorban elszenvedett leégés.Hogy miért nem alakul ki bőrrák minden napimádó szervezetében? Erre Raskó István, az SZBK orvos genetikusa adta meg a választ. A Petri-csészében tenyésztett sejtek vizsgálata során derült ki, hogy a normális sejtműködés része egy olyan védekezőrendszer, amely megakadályozza az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodásokat. Az a szervezet, amelyben – öröklődő betegség folytán – hibás ez a DNS-javító mechanizmus, nem képes leküzdeni az ártalmas hatásokat. Az egyéni érzékenység is igen különböző lehet. Intő jel, ha valakinek gyermekkorában napozás hatására rendkívül hamar kivörösödik a bőre. A későbbiekben óvakodnia kell a naptól, a károsító hatás gyakorisága ugyanis fokozza a kritikus határ elérésének, a bőrrák kialakulásának kockázatát. A kutatóknak már sikerült olyan módszereket kidolgozniuk, amelyek segítségével kimutatható, hogy egy sejtnek milyen az a bizonyos, meghibásodásokat kijavító képessége.Miként az emberi sejtet, a növényit is megbetegíti az UV-sugárzás. Erről tartott előadást Vass Imre, az SZBK biológus kutatója. Az egyik célpont szintén a DNS, a növényben azonban még a fotoszintetikus apparátus is károsodik. Ennek a fényenergiát átalakító rendszernek van egy fehérjeváza, amelyen elhelyezkednek a pigmentek. Ezt a vázat vágja el az UV-sugárzás, inaktiválva ezzel az egész rendszert, azaz elpusztítva a növényt. Miként az emberben, a növényben is működik azonban helyreállító mechanizmus, amely igyekszik megjavítani a sérült tartószerkezetet.A Szegedi Tudományegyetem szemészprofesszora, Kolozsvári Lajos az UV-sugárzás és a szürke hályog kialakulásának összefüggéseiről szólva elmondta: a szemlencse azzal, hogy kiszűri a sugarakat, mintegy föláldozza önmagát. Hogy ezt megakadályozzuk, védenünk kell a szemet.C- és E-vitamin fogyasztásával csökkenthető a betegség előfordulása, lefolyása pedig enyhíthető. S ha mégis műtétre kerül a sor? Azok a műlencsék, amelyeket ilyenkor behelyeznek, ma már UV-szűrő anyagokat is tartalmaznak. A káros sugarak így nem juthatnak a retináig s nem csökkentik az éles látást.Drahos Ágnes, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet orvosa egy magyarországi fölmérés néhány tanulságos eredményét ismertette. A nagy UV-terhelést elszenvedettek között nagyobb arányban voltak azok, akik nyaraláskor, hét végi napozás során égtek le, mint azok, akiket munkájuk kényszerít a szabadba. Meglepő eredményt hoztak az ózonlyukkal kapcsolatos ismeretek viszonyát taglaló kérdések is. Kiderült ugyanis, hogy a diplomások is szégyenletesen keveset tudnak az UV-sugárzás ártalmairól.