Magyar kamionokat árvereztek el Oroszországban

A nemzetközi megállapodás ellenére három magyar kamiont árverezett el az orosz vámhatóság. A jogállami normákkal ellentétes magatartás az is, hogy lízingelt járműveket is lefoglalnak vámtartozás fejében, ezzel olyan cégeket hoznak kilátástalan helyzetbe, amelyeknek nincs közük a két fél között fennálló jogvitához. A vámtartozások jogosságát egyébként az a vámlaboratórium vizsgálja, amelyet a szakvélemény megrendelője, az orosz vámhatóság üzemeltet.Három magyar kamiont árverezett el az orosz vámhatóság. Tette ezt annak ellenére, hogy a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) augusztus 7-én megállapodást kötött az Orosz Föderáció vámhatóságával, hogy az oroszok csak az 1998. január elseje utáni vámköveteléseiket fogják érvényesíteni. Az azóta eltelt időszak alatt a lefoglalt magyar járművek közül három kamiont értékesítettek, kettőt elengedtek, a többi jármű továbbra is Oroszországban vesztegel. Az érintett fuvarozóknak még csak esélyük sem volt a jogorvoslatra, hiszen húsz napjuk lett volna arra, hogy fellebbezzenek, azonban a határozatot több mint egy hónapos késéssel kapták kézhez. Járműveiket addigra már elárverezték. A magyar fuvarozó vállalkozók közül az elmúlt hetekben – a megállapodás ellenére – többen is felszólítást kaptak az orosz vámhivataloktól, hogy 1996-os, illetve 1997-es vámtartozás miatt eljárást indítottak ellenük – állítja Sziráki Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének vámszakági igazgatója.Sziráki Zoltán szerint a viták legtöbbször az orosz fél sajátos vámoltatási eljárásaiból adódnak. A hatóság emberei a világon egyedülálló módon – és a megállapodásra fittyet hányva –, tíz évre visszamenőleg vizsgálják, követett-e el szabálysértést a külföldi fuvarozó. Az EU tagállamaiban három évig, Magyarországon öt évig kérhetik számon a vámtartozást. A vélelmezett szabálysértések miatt öt magyar és közel száz külföldi kamion vesztegel Oroszországban. Az orosz szabályok szerint a járművet (egy korszerű kamion 30-50 millió forint) a vámhatóság a vámteher erejéig lefoglalhatja. A nemzetközi biztosítás 50 ezer dollárig (15 millió forint) részben biztonságot jelent a kamionosoknak, de azoknak, akik semmilyen fuvarozói szervezetnek nem tagjai, nagy kockázatot jelent belépni a kontinensnyi méretű országba. Újabban jelentkező probléma, hogy lízingelt járműveket is lefoglalnak, ezzel egy olyan vállalkozást (a lízingcéget) hoznak nehéz helyzetbe, amelynek egyáltalán nincs köze a két fél közötti jogvitához. Ez a cselekedet példátlan a nemzetközi joggyakorlatban.– Számtalan esetben az oroszok vámkövetelése meghaladja a vámáru értékét. Ez minden nemzetközi szerződéssel, egyezménnyel ellentétes. Semmibe veszik a GATT-értékegyezményt, hozzáállásuk etikátlan. A vámosok nem foglalkoznak a vámellenőrzések menetét szabályozó TIR-egyezménnyel sem. A vélelmezett vámtartozások esetében több ízben kértük az orosz félt, hogy független szakértővel végeztessék el a bizonyítási eljárásokat, mert nem kaptunk korrekt vizsgálati eredményt. A szakértői véleményt az a vámlaboratórium állítja ki, amely intézményt a szakvélemény megrendelője, az orosz vámhatóság üzemeltet – fakadt ki Sziráki Zoltán, majd hozzátette: egy kamiont általában hét-tíz napra vonnák ki a forgalomból, ezzel tetemes veszteséget okozva a fuvarozónak. Gyorsan romló élelmiszerek vagy élő állatot szállító járművek esetében az egész szállítmány megsemmisülhet vagy elpusztulhat. Sokszor az áru címzettje tűnik el a szállítmány átvétele után, ezzel elkerülve a vámfizetési kötelezettséget. A hatóságok ezeket az összegeket is a fuvarozókon akarják behajtani.A szakember véleménye: fejetlenség uralkodik az orosz vámhatóságnál, nyilvántartásaik pontatlanok, hiányzik az informatikai háttér. Sok esetben nem tudják követni, hogy az egyik helyszínről hová szállították az árut a fuvarozók, ezért könnyebben feltételezik, hogy az áru nem érkezett meg rendeltetési helyére, és a feketegazdaságban talált gazdára, mintsem hogy nyomozzanak utána. Az elmúlt években fantomvámhivatalok szedtek sarcot a fuvarozóktól. Ezeket a „hivatalokat” bűnözők működtették. Hamis vagy már használaton kívüli nyomtatványokra hamis bélyegzőt tettek az illegálisan egyenruhába bújt álvámosok az illegális vámhivatalokban. Sokszor semmilyen jel nem utal arra, hogy csalás történt, a fuvarozó azt gondolhatta, túl van a vámkezelésen, mígnem a következő vámudvarban rádöbbent, hogy átverték.A vámigazgató pozitív változásról is beszámolt: bizonyos szempontból javul az orosz hatóságok munkája, s minden tőlük telhetőt megtesznek a rendteremtés terén. A fantomcégeket nagy eredményességgel felszámolták. Egy moszkvai vámudvart például körülfogott, majd bezárt a rendőrséggel közösen fellépő vámhatóság, az ottani dolgozókat letartóztatták. Üröm az örömben, hogy a telepen lévő kamionokat – amelyek között gyorsan romló élelmiszert és élő állatot szállító járművek is voltak – több hétre zár alá vették, ezzel megpecsételve a szállítmány sorsát. Sajnálatos, hogy a nemzetközi fuvarozócégek kénytelenek a drága orosz magándetektívek munkáját is igénybe venni, hiszen ezek a vállalkozások – kapcsolatrendszerüket kihasználva – viszonylag gyorsan kiderítik, hogy követett-e el szabálytalanságot a fuvarozó. A kiszolgáltatott fuvarozóknak még így is megéri, hogy a rémtörténet mihamarabb véget érjen, és elhagyhassák az országot. További megpróbáltatás várhat rájuk – állítja Sziráki –, ugyanis az Oroszországot elhagyni szándékozó fuvarozóktól egyes esetekben más módszerekkel szednek sarcot: a vámtiszt mondvacsinált ok miatt félreállítja a kamiont, majd a járművet a családja által üzemeltetett parkolóba irányítja, ahol a többnyire csak névleg őrzött parkolókban a sofőröknek tetemes parkolási díjat kell fizetniük. A biztonság azonban kétes, hiszen volt arra példa, hogy az „őrzött” parkolóban hagyott járművet egy éjszaka alatt a tengelyéig „lerabolták”. A járművet másnap továbbengedték ugyan, de mivel az mozgásképtelen volt, meg kellett várni a Magyarországról érte küldött vontatót. A „vizsgálat” általában 7–14 napot vesz igénybe, ugyanis ennyi időbe telik, míg a bürokratikus központi vámszervek megküldik sokpecsétes állásfoglalásukat Moszkvából. Ez idő alatt a sofőrök nem alhatnak járműveikben, ezért a vámtiszt által javasolt, a parkolóhoz közel található szálláson hajthatják álomra fejüket; e szállásokat is többnyire az „önzetlen” vámos családja vagy baráti köre üzemelteti. A vámigazgató elmondta, hogy bár az unió által megszabott alacsony kvóták miatt a magyar kamionosok más piacok után kénytelenek nézni, az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján egyre kevesebb magyar kamionos vállalja a rizikós orosz fuvarokat.Héber Gábor, a Hungarocamion Rt. speciális értékesítési vezetője a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: cégük már négy éve nem foglalkozik oroszországi fuvarok bonyolításával. A szakember a Hungarocamion döntését a vámkezelések körüli anomáliákkal és a cég stratégiatervének változtatásával (nyugat-európai piacszerzés) magyarázta. Évekkel ezelőtt az Oroszországba irányuló, illetve a tranzitfuvarok 80 százalékát külföldi cégek végezték. Héber véleménye szerint vélhetőleg ez „csíphette” az oroszok szemét.