Nagyon sérült a ciánszennyezés óta a Tisza és a Szamos, valamint vízgyűjtő területeik ökológiai rendszere . Ezt Gönczy János tiszai kormánybiztos jelentette ki Debrecenben a ma kezdődő V. Magyar Ökológus Kongresszus sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: attól tart, hogy az egyensúly felborulása miatt a folyókban olyan élő szervezetek szaporodtak fel, amelyek eddig csak kis mennyiségben voltak jelen. A kormánybiztos úgy vélte: a közelmúltban végrehajtott haltelepítésektől nem szabad csodát várni. Ez messze nem elég az elpusztult óriási halállomány pótlására, inkább csak turisztikai jelentősége van. A most telepített halakat ugyanis csak három-négy év múlva lehet majd pecázni.A hazai tudósok háromévente ökológuskongresszuson összesítik legfrissebb kutatási eredményeiket. A Debreceni Egyetemen ma kezdődő rendezvényen 450-en vesznek részt és 150 előadást tartanak. A fő téma a Tisza állapota lesz. Az előzetes sajtótájékoztatón elmondták: a folyót ért cián- és nehézfémszennyezést követően befejeződtek az átfogó helyszíni mérések, az eredmények teljes értékelése azonban még nem készült el. A kongresszus arra is alkalmat teremt, hogy ezeket a kutatási adatokat összesítsék, és a tudósok egységes álláspontot alakítsanak ki.A tudósok elmondták: a korábbi pozitív várakozásokkal szemben az máris kijelenthető, hogy a Tisza nagyon beteg. Egyes fajok teljesen eltűntek, míg mások a megürült területen megszaporodtak. Ez is mutatja, hogy felborult az ökológiai egyensúly. A próbahalászatokon például egyáltalán nem találtak nagy halakat, a kifogott uszonyosok húsz százaléka pedig valamilyen betegségben szenved. A Tisza tavaszi gazdag „virágzását” a szakértők úgy értékelték, hogy abból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, az akkor megszólalók túlságosan optimisták voltak. A nehézfémek és a cián okozta egyensúlybomlás ugyanis sok esetben csak évek múlva érezteti majd hatását.
Lomtalanítás volt a baloldalon, és még lesz is
