Megoldódik-e a Farkas Helga-rejtély?

Halász Miklós
2000. 10. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November 14-én a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik a Farkas Helga-ügy, amelynek az a különlegessége, hogy a vádpontok között nem szerepel az orosházi vállalkozó lányának megölése, hiszen hiányzik a bizonyíték: Farkas Helga teteme. Amikor 2000. március 23-án a Csongrád Megyei Bíróságon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték Csapó Józsefet, akit személyi szabadság megsértésével – Helga eltűnése idején ismeretlen fogalom volt az emberrablás –, a szülők zsarolásával, Juhász Benedek megölésével és más bűncselekményekkel vádoltak, a tanácsvezető bíró így fogalmazott: Farkas Helga elrablása utáni sorsa máig ismeretlen.Vajon a Legfelsőbb Bíróság eljárása hoz-e új fordulatot, megoldódik-e a majd tíz éve tartó rejtély? Felbukkannak-e olyan tanúk, akik minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy a lány él, illetőleg halott. A Legfőbb Ügyészség a Csongrád Megyei Bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Csapó József ügyvédje, dr. Jován László lapunknak elmondta: új tanúk meghallgatására és új eljárás indítására tesz javaslatot, tehát fennáll a fordulat lehetősége. Igaz, az elmúlt kilenc év is úgy múlt el, hogy a Farkas Helga-ügyben egymást követték a meglepetések.Két rendőrnyomozót is ismerek, akik saját szakállukra tovább nyomoznak. Egyikük már nyugdíjas, megszállottságból dolgozik. A Csongrád Megyei Bíróságon a vádat képviselő dr. Vetró István ügyész úgy nyilatkozott, elképzelhetetlennek tartja, hogy új tanú bukkanjon fel, aki esetleg más megvilágításba helyezné az első magyar emberrablást. Egyébként az ügyészség elfogadta a közvetett bizonyítéksort, amely zárt láncot alkot, és ennek alapján döntött úgy a megyei bíróság, hogy Helgát Csapó József és Juhász Benedek rabolta el. Csapó ügyvédje lapunknak adott nyilatkozatában csak annyit közölt, sok meglepetés várható. A Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán technikai bemutatót tart majd a hangfelismerésre, ugyanis cáfolni szeretné, hogy a Farkas Imrét zsaroló telefonhívás a védencéé volt. Kihasználva az ügyvédi törvény lehetőségeit, új adatokat is gyűjtött a Helga-ügyhöz. Stopperrel járta végig az emberrablás helyszínét. Szerinte elképzelhetetlen, hogy este fél tízkor elrabolták Helgát Algyő környékén, Orosházára vitték, onnan Lajosmizsére utaztak, és éjfélkor telefonon hívhatták Farkasékat. Két óra hossza erre kevés. Nem tudja, vajon komolyan vegye-e azt a levelet, amelyet a márciusi ítélet után a váci börtönből kapott, egy elítélt ugyanis azt állítja benne, hogy Farkas Helgát látta 1996-ban Németországban. (Egyébként 1991 nyara óta több levélben is írták, hogy látták valahol Helgát. Utólag mindig bebizonyosodott, hogy tévedésről van szó.)Több szempontból is bizonyított tény, hogy a tizennyolc éves lányt 1991. június 27-én este kilenc és tíz óra között az Orosháza–Algyő közötti országúton rabolták el, tűzpiros Mazdáját a Tisza-híd Hódmezővásárhely felőli oldalán találták meg. Kezdetben a detektívek az apa sugallatára abban a vállalkozói körben keresték az emberrablókat, akik az orosházi üzletember riválisai lehettek. Farkas Imre 1991-ben azt nyilatkozta, hogy vagyonáról azért tudtak sokan, mert az egyik hetilap megírta: negyvenmillió forint adót fizetett. Kétezer-ötszáz személyt hallgattak ki, nőttön-nőtt a tanácstalanság, aztán 1992. február 27-én lezárták a nyomozás intenzív szakaszát.Az elkeseredett család nem adta fel, az apa segítőtársakat fogadva kutatni kezdett. Szegedre hívta Uri Gellert, az Angliában élő parafenomént, aki telepatikus módszerrel a lajosmizsei telefonfülkénél – ahonnan az apát többször hívták a zsarolók, és huszonötmillió német márkát kértek tőle – és az algyői hídnál nyommintákat vett, de a szuperember is tanácstalan maradt. Nem kímélték a Farkas családot a kalandorok sem, markukat tartva jelentkeztek az állítólagos szemtanúk. Hudák Lajos Párizsból kereste meg az apát, ki is csalta a francia fővárosba, mert azt állította, hogy az egyik szórakozóhelyen felismerte Helgát. (Hudákot a francia rendőrség aztán letartóztatta, mert embert ölt.)A rendőrség 1995-ben vette elő újra az ügyet, miután a pankotai állami gazdaság szentesi csatornájában rábukkantak Juhász Benedek holttestére. Juhász a legjobb barátja volt Csapónak. A halott testében öt golyót találtak, és ez a körülmény vallomásra késztette Juhász özvegyét. Ez az új körülmény új megvilágításba helyezte a Farkas Helga-ügyet. Először 1998-ban emeltek vádat Csapó József ellen. A vád az volt, hogy megölte a barátját, a feltételezés szerint azért, nehogy megtörjön és elárulja Farkas Helga elrablását. Csapó tizennyolc évi fegyházbüntetést kapott, de ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Ez 1999 decemberében kezdődött és 2000 tavaszáig tartott. Az első Csapó-perben nem szerepelt Farkas Helga elrablása, a szülők zsarolása, de a második eljárás idején már fontos vádpont lett, miután Kovács Lajos rendőrtiszt kirakta a Helga-ügy hiányzó mozaikjait. Juhászné koronatanúvá lépett elő, beszámolt mindarról, amit férjétől korábban megtudott. Amikor Juhász 1994-ben eltűnt, az asszonyt markos fickók keresték fel, kínozták, és Juhász holléte felől érdeklődtek. Később, az első Csapó-ügy tárgyalása előtt, 1998-ban fenyegető leveleket kapott: kilátásba helyezték, megölik, ha beszél. Vallomása után házában leütötték, így nem csoda, hogy az elmúlt öt éve rettegésben telt el, és a második Csapó-per tárgyalásaira sem akart elmenni. Valamennyi esetben elmondta, amit a férjétől hallott: Helgát a vásárhelyi országútról Csapó garázsába vitték, ott rejtegették, mert a váltságdíjat nem kapták meg. Végül Csapó megölte a lányt. Zsákot húzott a fejére, és zsineggel megfojtotta, majd Juhásszal az elhagyott orosházi csatornába dobták a holttestet, ahonnan egy év múlva kiemelték. Attól félve, hogy a rendőrök megtalálják, a gádorosi erdőbe vitték és elégették.Az emberrablás egyik legkritikusabb pontja: vajon mit tudhatott a külvilág a Farkas család otthoni szokásairól? Farkasné a bíróság előtt azt vallotta, hogy a június 27-i események kimenetelét a gyerekek sem sejthették előre, mert este a két lány együtt akart visszautazni Szegedre, de miután eszükbe jutott, hogy másnap nyaralni mennek, a Mazdát napközben olajcserére vitték. Helga ezért utazott este egyedül haza. Kinga, Helga húga egészen más megvilágításba helyezte a család drámáját. Csapó és Juhász gyerekkori barátaik voltak, s szerinte három nappal a nővére elrablása előtt főpróbát tartottak, mert Orosházáról egy Ladával követték őket. Szeged előtt megálltak, és Helga megengedte, hogy Csapó néhány kilométeren vezesse a Mazdát.Farkas Imre szerint az emberrablók többen voltak, nem csak Csapó és Juhász vett részt a cselekményben. Egy harmadik, máig ismeretlen személy is ott volt. Erre akkor jött rá, amikor Szegedről jelezték a telefonáló zsarolóknak, hogy ő merre jár a Tisza partján.Kilenc évvel a bűncselekmény után nem könynyű rekonstruálni a történteket. Bravúrnak számít, hogy az igazságszolgáltatás most megteszi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.