Gyógyhatású csodaszerek? Három nagy cég bukhat, a GVH eljárást indított

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három vállalkozással szemben indított eljárást, mert gyanúja szerint megalapozatlan egészségügyi állításokkal, tiltott gyógyhatás-ígéretekkel és félrevezető fogyasztói véleményekkel reklámozták termékeiket. A csodaszerek nem mindig csodaszerek, csak a fogyasztók pénzére utaznak a gyártók. A hatóság most kivizsgálja, valóban tisztességtelen gyakorlatot folytattak-e az érintett cégek.

Megint lecsapott a GVH az étrend-kiegészítők megtévesztő állításai miatt. Forrás: Shutterstock

A GVH ismét lépett a fogyasztók védelmében: három élelmiszer- és étrend-kiegészítő forgalmazó céggel szemben indult eljárás. A hatóság szerint a vállalkozások megalapozatlan egészségügyi állításokkal, tiltott gyógyhatás-ígéretekkel és félrevezető reklámokkal csábították a vásárlókat. Ha beigazolódnak a gyanúk, komoly következmények várhatnak a cégekre – közölte a versenyhivatal.  A csodaszerek elleni küzdelem folyamatos. 

A GVH ismét eljárást indított megtévesztés miatt a „csodaszerek” gyártói ellen/Fotó: shutterstock

Versenyfelügyeleti eljárásokat indított a GVH az élelmiszereket és étrend-kiegészítőket forgalmazó 

• BGB Interherb Élelmiszer Kereskedelmi Kft.-vel,
•  Swan Med Hungary Kft.-vel.
•  a szlovéniai Nutrisslim d.o.o-val szemben. 

A nemzeti versenyhatóság gyanúja szerint a cégek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak, mivel kommunikációjuk során tiltott, illetve nem megengedett üzeneteket és állításokat alkalmaznak, melyekkel a termékek egészégre gyakorolt hatásait alaptalanul igyekeznek kiemelni. 

A vállalkozások az általuk forgalmazott élelmiszereket és étrend-kiegészítőket, illetve – a BGB Interherb esetében – kozmetikai termékeket olyan egészségre vonatkozó állításokkal népszerűsítették, melyek nem felelnek meg az irányadó ágazati szabályoknak. A cégek a termékeknek emellett betegségek megelőzésére, kezelésére és gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat tulajdonítanak, illetve ilyen tulajdonságokra utalnak.

 

Miben tévesztették meg a fogyasztókat ezek a cégek? 

A BGB Interherb és a Swan Med egyes termékeiket egészségügyi szakemberek ajánlására hivatkozva is népszerűsítették, amellyel valószínűsíthetően szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak. A Swan Med ezen felül olyan állításokat alkalmazott a „DotsDiet” termékek esetében, melyekkel azt sugallhatja, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja a kellő tápanyagbevitelt, továbbá valószínűsíthetően a termékek tápanyagösszetételéről szóló állításaival is megszegte a vonatkozó ágazati szabályokat. A Nutrisslim kereskedelmi kommunikációjában valószínűsíthetően jogosulatlanul tünteti fel az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság logóját. A cég emellett valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat a termékek jogszerű forgalmazhatóságát, illetve környezeti hatásait illetően, és valótlanul mutatja be a fogyasztói értékeléseket, azáltal, hogy kizárólag pozitív véleményeket jelenít meg.

A GVH ismét felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy az élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó reklámállításokat az európai közösségi jog közvetlenül szabályozza. E termékek reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezések mellett az ágazati jogszabályokat is, amelyek szerint:

• gyógyhatás nem tulajdonítható ilyen termékeknek;
• egészségre vonatkozó hatásról szóló állítás csak szűk keretek között, a szigorú európai normáknak megfelelően fogalmazható meg, igazolva a megfelelést az ágazati szabályoknak.

A GVH kiemeli továbbá, hogy úgynevezett „feketelistás” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat 

• annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a termék jogszerűen forgalmazható;
• fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.

A vizsgálatot megkezdte a hivatal, de a versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozások a jogsértéseket elkövették. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak – közölte a hivatal.