Megroggyant falu a Rába mentén

Erdélyi Gáborék háza alig másfél évtizede épült. A fiatalember ács, sógora kőműves – így értelemszerűen beleadtak apait-anyait a házkészítésbe. Erős alapot raktak, jó minőségű téglával falaztak, szinte az örökkévalóságnak építkeztek. Amikor tavaly újra színezték a vakolatot, azt hitték, hogy hosszú évekre letudták a gondjukat: tágas, szép és kívülről is tetszetős otthonban töltheti a család a következő esztendőket. A sors, no meg a természeti erők azonban másként rendelkeztek. A júliusi búcsú idején a ház alatt egyszer csak megmozdult a föld. Az erősnek hitt alapok megrendültek, a falak megrepedeztek. Most az otthont körbeölelő vaspántokkal próbálják stabilizálni a helyzetet. Ki tudja, mekkora sikerrel.Vágon, amely Győr-Moson-Sopron megye déli határán fekszik, illetve a környező Rába menti községekben reggelente félelemmel telten járják körbe portáikat a gazdák, hiszen nem lehet tudni, hogy ki van soron. A falak alatt ugyanis süllyed, zsugorodik a föld. Már a korábbi években is előfordult épületkárosodás, de ebben az esztendőben mindennapossá váltak a bajok.– Vágon valamivel több mint kétszáz ház áll, s körülbelül negyven százalékukat érinti kisebb-nagyobb mértékben a természeti csapás. A hajszálrepedések viszont csaknem mindenütt megjelentek, s az apró jelzések láttán már senki sem érezheti magát biztonságban – mondja a falu polgármestere. Pálffy Attila szerint a közvetlenül alattuk lévő agyagréteg kiszáradása okozza a pusztítást.A falu a kisalföldi kavicstengeren fekszik, amelynek vastagsága több száz méter lehet. A tetejére itt másfél-két méteres agyagréteg rakódott. Amíg rendes vízellátása volt a földnek, nem volt vele semmi baj. A talajvízszint azonban évek óta süllyed, ma már jóval az agyag alatt, a kavicsban található. Onnan már nem képes felszívódni. Mindezért a helybéliek – akik gyanúját több szakember is megerősítette – elsősorban a mellettük kanyargó Rábán folytatott állandó kotrást hibáztatják. A hordalékszigeteket építgető folyót ugyanis évről évre „letermelik” a vízügy által megbízott vállalkozók, s a mélyülő meder viszi magával a vízszintet is. Tágabb értelemben azonban több tényező is közrejátszhat a kiszáradásban. A tőlük északra fekvő Hanság vízellátását valamikor a Rába, illetve a szigetközi Duna-ágak közösen biztosították. A bősi erőmű-beruházás nyomán elterelt folyam azonban már nem segít be északról, így a Hanságba jutó víz csaknem teljes egészében a Rába irányából érkezik, pontosabban a vágiak szemszögéből nézve elmegy.Az évek óta zajló kiszáradást az idei aszály tetézte be. Immár felülről sem áztatták a talajt az égi csatornák, s az agyag – alaptulajdonságának megfelelően – a vízhiány miatt zsugorodik, teherbíró képessége egyre kisebb. A beleépített alapok alól szinte megszökik.A megroggyant házak javítása sokba kerül. Farkas Sándorék több mint félmilliót költöttek rá. A 73 éves öregember és felesége önerőből teremtette elő a pénzt.– Egész életemben ezt a vacak házat építgettem, aztán öregkoromra teljesen kizsebelt. Ami még maradt, azt orvoshoz hordom. De muszáj volt megcsináltatni, hiszen hátul már olyan komoly repedés keletkezett, hogy kiláttunk rajta, s ami ennél rosszabb: bejártak az egerek – panaszkodik. Körben kiásták, és alávasalták, betonozták az alapot. Reménykednek, hogy ez elég lesz. Biztosításuk van, de már nem is próbálkoznak – mondja a bácsi. Elég volt látniuk mások, így például Törekiék kálváriáját. Őket ne alázzák meg.Töreki Ferencék valóban megjárták. Talán az ő káruk eddig a legnagyobb, hiszen a járóalapozás, festés előtt közel egymilliós összegnél tartanak. A megomló fal még a betonáthidalókat is kettészakította. Kívül-belül aláástak a háznak, s csak úgy nyelte a cementet a sok-sok gödör. Aztán jött a biztosítós kárbecslő és közölte velük, hogy rossz helyre építkeztek, a „homokon” persze, hogy nem áll meg a ház, és így nem is tud fizetni a társaság. A rokkantnyugdíjas feleség csaknem zokogva meséli: mindig befizették a biztosítást. A ház után már 37 éve, de korábbi lakásuk után sem maradtak adósok soha. Jelenleg évi tizenkétezrükbe kerül, amit nem könnyű előteremteni, hiszen ő 15 ezret, férje alig harmincat kap kézhet.– Tudja, az fájt a legjobban, hogy még a részvét apró jelét sem lehetett látni – mondja sírásra görbülő szájjal Töreki néni –, pedig mi nem vártunk csodát. Nem hittük, hogy teljes egészében fedezik a kárunkat, de hogy egy fillért sem adnak, azt azért nem gondoltuk. Rossz a talaj? De kérem, ez a ház itt állt végig. A biztosító itt, e helyen fogadta el a szerződést, no meg a pénzt.A károsultak felvetették, hogy a szárazság mellett talán a néhány hónapja regisztrált, itt ugyancsak érezhető ausztriai földrengés is közrejátszhat a bajban, hiszen eddig semmi gond sem volt az épülettel. A biztosító szakértői szerint azonban ezek az események nem hozhatók egymással összefüggésbe.Horváth Andrea, az érintett biztosítótársaság, az ÁB-Aegon lakossági divíziójának szolgáltatási és adminisztrációs igazgatója érdeklődésünkre megerősítette: a biztosító földrengés, földcsuszamlás és ismeretlen üvegbeomlás esetében vállalt kockázatot Vágon, illetve Rábasebesen. Minden veszélyforrás azonban nem képezheti a biztosítás tárgyát. Így „a talajvízháztartás ingadozására térfogatváltozással reagáló talaj által okozott épületsüllyedés” sem tartozik a kockázati körbe. Arra nem számoltak fel díjat, de kártérítést sem fizetnek. A helyszíni szemlék eredményei pedig a fenti okkal magyarázzák a problémát, amivel tudomásuk szerint nem állítható szembe más szakértői vélemény.A polgármester elismeri: gyanújukat nem ártana mérésekkel igazolni. De ki fizesse a számlát? Talán az önkormányzat? Ugyan miből?Vág évi ötvenmilliós költségvetésből gazdálkodik. Ebből tartja fenn az intézményeit, valamint a szomszédos két község, Páli és Rábasebes közjegyzőségét. A falu hatszáz fős lakosságának kétharmada nyugdíjas. Az aktív korúak közül sokan elköltöztek, a maradók gazdálkodnak, illetve ingáznak a közeli Csornára vagy a távolabbi Győrbe. Helyben mindössze egy kicsi varroda tevékenykedik. Az adóbevétel gyakorlatilag nulla, csak azoktól az osztrákoktól jön, akik házat vettek a faluban. Velük ugyanis építményadót fizettetnek. Ha valamit tudnak spórolni, akkor az aszály miatt ugyancsak beomlott úttesteket kell kijavíttatniuk, hiszen sok helyütt balesetveszélyes a közlekedés.Remény? Az azért van. Csak megnyílnak az égi csatornák, csak helyrebillen azután a talaj vízháztartása, és csak kinyögik a költségeket azok a kisnyugdíjaktól „tömött” pénztárcák.