Megrövidített tsz-tagok

Hamu alatt izzik a parázs. Ezt hajtogatják a deszkiek, amikor a birtokviszonyokról esik szó. Az egyik őstermelő, a másfél hektáron gazdálkodó Török Irén nyíltan megmondja, amiről a háromezer lelkes településen sokan csak suttogni mernek.– Amikor a tsz földjét szétosztották, azok húzták a rövidebbet, akik nem voltak a tűz körül. Jó néhányan a bennfentesek közül lenyúlták a közöst, úgy, hogy sok egyszerű tsz-taggal nem tudatták azokat az információkat, amelyek alapján kikérhették volna minden járandóságukat. Ez már a régmúlt, de most novemberben, az utolsó földárverésen revánsot vehetnek, főleg, ha van egy kis pénzük.A deszki föld olyan zsíros, hogy a múlt század végén méltán nevezték a nábobok vidékének is. Érthető, hogy a földéhség csillapíthatatlan. Amikor a Maros Tsz nyolc évvel ezelőtt megszűnt, négyezernégyszáz hektáros birtokának nagy részét felosztották. Harminchárom aranykorona értékű területet kapott minden egyes tsz-tag, amely nagyjából egy hektárnak felelt meg. Még az önkormányzat is hozzájutott öt hektárhoz. Egy hektárnál többet nem kaptak az egykori tagok annak ellenére sem, hogy az osztásból kimaradt hatezer aranykorona értékű föld, amelynek területe háromszázhetvenöt hektár. Ezt verik dobra nyilvános árverésen novemberben. A jeles esemény előszele már izgalomba hozta a helybelieket. Faluszerte beszélik, hogy Deszk egykori legnagyobb földbirtokosa, Gerleczky Ferenc báró – hétezer hektár volt az övé – egyetlen négyzetméterre sem tartott igényt. Hazajött Amerikából, kikocsikázott régi birtokára, és sikert kívánt honfitársainak, akiknek többsége akkor már azzal volt elfoglalva, hogy minél több földet szerezzen.Tápai Imréné a maga negyven hektárjával középbirtokosnak számít, s a faluban úgy ismerik, mint a kisemberek, az egyhektárosok szószólóját. Tápainé a kilencvenes évek elején, a földkiadó bizottság tagjaként sok mindent látott, s hangot is adott nemtetszésének.– Igazságtalanságok és törvénytelenségek történtek. De ma már ezen nem lehet változtatni. Egy hektárja minden tsz-tagnak van, de akik ebből nem tudtak megélni, eladták földjüket. Azonban sokan nem kérték ki a tsz-től a vagyonrészüket – gépeket, eszközöket – pusztán azért, mert nem tudták, hogy az is jár. Amikor kiderült, hogy más vagyonrészük is van, mint a föld, már lejárt a határidő, s a közös vagyont szétvitték. Aki tájékozott volt, jól megszedhette magát, aki később kapcsolt, elszegényedett. Én disznóságnak tartom, hogy a kisemberek nem kaptak megfelelő tájékoztatást, és ennek a levét isszák.– Annyit tettem, hogy keresetet nyújtottam be a bírósághoz. Nem szeretném, ha licitálással az utolsó szabad birtoktestet is elvinnék a kisemberek elől azok, akik igazságtalanul szedték meg magukat. Ugyanis itt csak a nagygazdáknak van pénzük arra, hogy földre licitáljanak. Mindenképpen keresek megoldást, hogy a háromszázhetvenöt hektárból a szegény parasztnak is jusson.Ami a birtokmegoszlást illeti, Deszken tíz-húsz embernek van száz hektárnál nagyobb földje. Ötven-hatvan deszki húsz-harminc hektáron termel és százon felüli az a csoport, amelyiknek két-három hektáros a gazdasága. Egy középbirtokos gazda, a huszonhét hektáros Mellár István nem érzi, hogy az árverés miatt feszültség lenne a faluban.– Szerintem még licit sem lesz. Akiknek pénzük volt, összeszedték a földeket. Korábban sok külföldi nyüzsgött erre, de tudják, hogy területet csak zsebszerződéssel szerezhetnek, és az kockázatos. Minden volt tsz-tag jól jár, ha eladják a háromszázhetvenöt hektárt, mert annak árát a tagság között kiosztják. Elképzelhető, hogy a szőregi rózsatermelők átjönnek földet venni, mert ott kevés a szabad terület. Ami nem kel el, az önkormányzathoz kerül.Az indulatok túlfűtöttek, s ennek okát Stadler Ferenc, a mezőgazdasági termelők Csongrád megyei érdek-képviseleti szövetségének ügyvezetője abban látja, hogy nincs olyan felelős személy, aki tovább foglalkozzon a maradvány földek sorsával. Stadler szerint Deszk egyedi eset.Különös helyzet áll elő akkor is, ha a három kilométerre lévő Szőregről a rózsakertészek beszállnak a földlicitbe. Ők azért terjeszkednek, mert öt év után váltaniuk kell, elfárad a földjük, és valószínű, hogy helyben nem tudnak új területhez jutni. A Szőregi Állami Gazdaságot egy külföldi cég vette bérbe, 2002-ben jár le a szerződés, s akkor, mint a többi volt állami gazdaság területe a Nemzeti Földalapba kerül. Két év múlva változik a helyzet, de addig sok víz lefolyik a Tiszán. Stadler Ferenc is feltételes módban beszél a jövőről.– A szőregi ügy teljesen tiszta. Amikor 1992-ben megszűnt az állami gazdaság, törvényes körülmények között szerezte meg a külföldi cég a bérleti jogot. A derekegyházi, pankotai, csongrádi, gorzsai állami gazdaság földjeit honfitársaink részvénytársaságban bérlik és csak a hódmezővásárhelyi gazdaság maradt állami tulajdonban. A háromezerötszáz hektáros nagybirtokokon magas színvonalú munka folyik. Én sem tudom pontosan, mi lesz a sorsuk két év múlva, amikor a Nemzeti Földalapba kerülnek. Valószínű, újraosztás lesz ezeken a területeken, és alkalmat adnak a cserékhez, birtokegyesítéshez. De ez a fordulat a deszki gondokon már nem segít.