Megújuló energiák Németországban

A világ energiaigénye folyamatosan, megközelítőleg a népesedés növekedésének ütemében emelkedik. Az 1970 és 2020 közötti energiaigény növekedését a kutatók mintegy 40-50 százalékra becsülik. A megújuló energiaforrások és az atomenergia szerepe nem növekszik jelentősen. Napjainkban a fosszilis energiák felhasználása az összes energiafelhasználás 75 százaléka, melynek negyede földgáz eredetű.A megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége azóta kap kiemelt szerepet a világ energiapolitikájában, amióta a szakemberekben tudatosult, hogy a világ fosszilis készletei nem kimeríthetetlenek. A reális problémák között azonban szinte az első helyen szerepel a megújuló energiák még mindig elég magas ára, és az ebből adódó gyengébb versenyképességük a hagyományos tüzelőanyagokon alapuló technológiákkal szemben.Németországban az utóbbi években észrevehetően megnőtt a megújuló energiák hasznosításának mértéke. Mindez visszavezethető azon nem elhanyagolható mértékű támogatásokra, amelyek a közszférából, illetve más intézményektől származnak, valamint a megújuló energiáról szóló törvény alapján folynak be. Ezek a pénzeszközök az elmúlt évben mintegy 350-400 millió márkát tettek ki a kutatás, fejlesztés és bemutatás, illetve még közel egymilliárd márkát jelentett a piacra juttatás területén. Ezen túlmenően EU-szinten is jelentős pénzeket osztottak szét, amelyek közvetlenül és közvetve is hozzájárultak a megújuló energiák hasznosításához.Az összes megújuló energia közül a legnagyobb jelentősége Németországban eddig a biomasszának volt. A vízenergiával összehasonlítva, amely a megújuló energiák hasznosításának klasszikus lehetőségét testesíti meg, napjainkban a biomassza több mint háromszor akkora mértékben tud hozzájárulni az energiaigény kielégítéséhez. A megújuló energiakínálat kihasználása a következő években várhatóan növekedik. Így a megújuló energiák hasznosítására épülő piac – ha lassabban is – szintén bővül majd.A megújuló energiáról szóló törvény egyik célja, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben terjedjenek el ezek az energiahordozók: a teljes áramfogyasztásra nézve 2010-ig minimum meg kell duplázódniuk. A másik cél az energiafelhasználás okozta környezeti problémák megoldása. A megújuló vízerő részesedése a közellátás teljes bruttó áramtermelésében mintegy négy százalékra tehető. A szélenergia részaránya körülbelül 1,5 százalékkal részesedik az áramtermelésből. A szélenergiával és a vízenergiával összehasonlítva a fotovoltaikus cellák, vagyis napkollektorok áramtermelése csupán nagyon csekély jelentőséggel bír, viszont a törvény kapcsán megindult fejlesztések, például a százezer tető program nagyon pozitív irányban befolyásolják a növekedést. Németországban valamivel több mint hárommillió különféle technikájú fotovoltaikus cella létezik. Szintén csekély a hőszivattyús energiatermelés hozzájárulása az energiaszükségletek fedezéséhez: ebből valamivel több mint ötvenezer működik az országban. A geotermikus eredetű hőtermelés a megfelelő geológiai adottságok hiánya miatt szintén nem játszik jelentős szerepet az áramtermelésben.Németországban jelenleg három, kizárólag hidrotermális forrásokkal működő fűtőmű üzemel, összteljesítményük mintegy 26 megawatt. A biomasszából termelt hő és áram Németországban biogén szilárd tüzelőanyagokból, valamint folyékony és gáz halmazállapotú bioenergia-hordozókból történik, összesen mintegy évi 220 petajoule.Magyarországon az energiatakarékossággal szoros összefüggésben van a megújuló energiaforrások köre. A kormány energiatakarékossági programja kiemelten kezeli és támogatja a megújuló energiaforrások elterjesztését – tudtuk meg Bohoczky Ferenctől, a Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának szakfőtanácsosától.Mint a szakfőtanácsos jelezte: ma Magyarországon a megújuló energiaforrások részaránya alig teszi ki a teljes energiafelhasználás 3,6 százalékát. Az energiapolitika elvárásai szerint ezt az arányt 2010-ig legalább meg kell duplázni, de az Európai Unió előírásai szerint a 12 százalék elérése lenne az ideális. Ennek teljesítése komoly feladatokat ró a kormányra is, hiszen a bővítés megvalósításához – az európai példák alapján – nagymértékű állami szerepvállalás szükséges. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva, természeti adottságait is figyelembe véve abban a helyzetben van, hogy a megújuló energiaforrások jelentős szerepet játszhatnak az ország energiaellátásának biztonságosabb kielégítésében. Vitázni lehet arról, hogy milyen mértékben fordíthatók a megújuló energiaforrások energetikai célokra. Az viszont tény, hogy a legkisebb becsült felhasználható mennyiség is nagyságrenddel vagy nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyit jelenleg hasznosítunk.Magyarországon elsősorban a biomassza, a napenergia és a geotermikus energia felhasználásának növelésére van lehetőség. A kormányzat elképzelése szerint nem kívánják fejleszteni az atomenergia további felhasználását, 2015 és 2018 között fokozatosan leállítják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A kormány 1999. júliusi határozatával fogadta el „A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” című előterjesztést, amely meghatározza a tennivalókat.S hogy mi várható? A hagyományos energiahordozók árainak az utóbbi években bekövetkezett igen erőteljes emelkedése, az EU energiapolitikai elvárásai, a környezetvédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a magyar energiapolitikában leírt növekedés igénye, a Nemzeti agrárprogramban és a Nemzeti környezetvédelmi programban megfogalmazott fő irányok megtarthatósága miatt a megújuló energiaforrások hasznosítási területén egy lassú, de tendenciájában erősödő növekedés indult meg, amelyet – komoly kormányzati támogatással – a vállalkozói szféra is erősíthet.Mindezek mellett az Európai Unióhoz csatlakozásunk is megköveteli majd a környezetvédelem fokozását és ezzel együtt a megújuló energiaforrások elterjesztését, arányának növelését a primerenergia-felhasználásban. Ennek érdekében komplex programot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a kutatás-fejlesztés területeitől kezdődően az állami és önkormányzati szerepvállalás lehetőségeit, a feltételrendszereket, a helyi és regionális hasznosítás lehetőségeit.