Moravia visszatér

Egy özvegy levelében olvashatjuk a következő sorokat: „A rádióból tudtam meg, hogy meghaltál, pedig mindörökre halhatatlannak hittelek, és akkor magába ölelt a sűrű köd, mely Mogadort borította. Végigsétáltam a kihalt tengerparton, s napnyugta után végre belevetettem magam az óceánba.” Melankolikus emlékező szavak. Levél a meghalt férjhez, apához és szeretőhöz, a jó baráthoz és alkotótárshoz, akit az özvegye tíz esztendővel halála után fedez fel magának. Leveleket ír hozzá, s e képzelt leveleket most kötetben is kiadja. Újjáéleszti tíz éve meghalt hitvesét, akiről honfitársai mintha megfeledkeztek volna.Carmen Llera Moravia, Alberto Moravia özvegye most jelentette meg legújabb könyvét Végre írok neked címmel. A hitves az egykor hozzá írt, többnyire szerelmes és korholó leveleket gyűjtötte össze, s ezekre válaszolt most, annyi év után. A könyv valószínűleg nem keltene különösebb feltűnést, ha a megidézett férj nem Alberto Moravia, a háború utáni olasz irodalom nagysága lenne, akinek a nevét tíz év óta szinte ki sem ejtik Itáliában. Moraviát és életművét ma rideg közöny veszi körül olasz földön. Talán mert életműve maradandóságának és presztízsének nem sokat használt – sőt talán árthatott – az, hogy élete utolsó szakaszában sok gyenge művet publikált, hogy állandóan a társasági élet középpontjában volt. Az olaszok torkig lettek vele, s csönddel nyugtázták, hogy immár nem ő az olasz szellemi élet középpontja. Most, halálának tizedik évfordulóján azonban megint beszélni kezdenek róla. A minap a Tevere partján lévő egykori lakásában gyűlt össze egy tekintélyes társaság: ügyvédek, újságírók, írók, valamennyien egykori jó barátai. A kompániát Dacia Maraini írónő – Moravia életének valamikori társa – hívta egybe, hogy megbeszéljék, miként emlékezzenek meg az íróról.Októbertől decemberig konferenciákat rendeznek írói munkásságáról, Rómában színházi előadást szenteltek neki, élete utolsó éveinek otthonában – ugyancsak Dacia Maraini irányításával – múzeumot rendezek be. Itt minden vele kapcsolatos dokumentum és apró-cseprő emlék helyet kap majd. Enzo Siciliano író gondozásában pedig novemberben kerül a könyvesboltokba az a kötet, amely Moravia eddig ki nem adott elbeszéléseit tartalmazza.Itáliának különös kapcsolata van illusztris halottaival, főként, ha szemtelenül sikeresek és népszerűek voltak életükben – írta a minap a Corriere della Sera. Való igaz: Moraviára is a feledés leplét borította, aki sokak szerint magamutogatásban még Pier Paolo Pasolinin is túltett. Pedig elsőrangú író volt. De ahogyan múltak az évek, egyre inkább a saját művei irodalmi ügynökévé lett. Ebben iskolát teremtett: manapság Itáliában az „íróság” nemegyszer nem több, mint szorgos talpalás kereskedelmi cégek irodáiba, s a sikeres regény is gyakorta mindössze ügyes ügynökségek találmánya. Az ügynökségeknél házaló írók Moraviát tekintik mesterüknek.Meglehet, a tíz esztendeig tartó közöny jót is tett A közönyösök írójának. Ennyi idő alatt feledésbe merülnek az emberi gyengeségek, s talán tisztábban és határozottabban fénylik fel a nem jelentéktelen életmű megannyi erénye.