Növénynemesítők Fertődön

A magyar gyümölcstermesztés számára jó lehetőséget kínál az a tény, hogy az Európai Unió e kategóriában a csatlakozást követően sem állít fel számunkra szigorú kvótákat. Ugyanakkor piacra jutási, illetve megtartási lehetőségeinket nehezíti, hogy a nálunk szegényebb országok hihetetlen alacsony áron kínálják portékáikat. Ezek a gyümölcsök minőségi szempontból ugyan nem biztosítják az általunk nyújtott színvonalat, de dömpingárukkal mégis nehéz helyzetet teremtenek – mondta Dénes Ferenc, a Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet igazgatója. – A versenyhelyzet a kutatóintézeteknek is kihívást jelent, hiszen olyan fajták kialakítását várják tőlünk a termelők, amelyekből olcsóbban, jobban és többet lehet kihozni.– Önkritikusan be kell vallani, hogy mindehhez megújulásra van szükség, hiszen Fertődön a gyakorló gazdák az elmúlt másfél évtizedben nem nagyon kaptak választ kérdéseikre – mondta az intézetvezető. Ezért nem a szellemi háttér hibáztatható, hanem elsősorban az objektív körülmények. A nyolcvanas évek elejétől újabb és újabb átszervezéseket, profiltisztítást kellett elszenvedniük, a világhírű intézet csaknem teljesen leépült. A részlegeket más-más kutatóbázisokhoz csatolták, önállóságuk megszűnt. Technológiai kutatásra nem jutott pénz, nemegyszer előfordult, hogy még papírt is kölcsön kellett kérniük. A holtpont 1994–97 között volt, amikor a kutatói feladatokat megnyirbálták és a létszámot is csökkentették.Három éve azonban lényeges változás történt, hiszen előbb önálló kft.-vé váltak, majd közhasznú társasággá alakultak át. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött szerződésük alapján a költségvetésük felét immár közvetlen támogatásként kapják, de további összegek érkeznek pályázati úton is. A fennmaradó hányadot saját bevételekből pótolják, hiszen 122 hektáros területük háromnegyedén szó szerint a piacra gazdálkodnak. A nemrégiben átvett új központban pedig végre korszerű mikrobiológiai labor, klímakamrák, valamint vírusmentes körülményeket biztosító növényház is található. Van mit behozni, hiszen az Esterházyak által kilencven esztendeje létrehozott növénynemesítő állomás, amelynek szakmai alapjait Kovátsits Károly teremtette meg, valóban világhírre tett szert, és nemesítési hagyományai a nemzeti kincs részét képezik.A hercegi hitbizományon elsősorban a gabonafélék, a len, a kender, a kukorica nemesítése kezdődött meg. Felismerték, hogy a termésátlag növeléséhez új fajtákra van szükség, viszont a külföldről behozott vetőmagok nem feltétlenül képesek alkalmazkodni az ország időjárási és talajviszonyaihoz. Egymás után születtek az úgynevezett eszterházi fajták, többek között az E11, E18-as búza, illetve takarmányárpa. Nem egyet közülük még az ötvenes években is alkalmaztak. A kertészeti tevékenység 1950-ben indult meg id. Porpáczy Aladár irányításával. A profiltisztítás után mára egyértelműen a gyümölcstermesztés, főleg a bogyós termésűek nemesítése, honosítása vált az intézet feladatává. A málna és a szamóca kutatása még a harmincas évekre nyúlik vissza, s csakúgy, mint az ötvenes években elkezdett ribizli-fajtakutatás, Porpáczy professzor nevéhez fűződik.E kutatóbázis hozta létre az ismert Fertődi zamatos névre keresztelt málnát, a Gorella típusú szamócát vagy a ma is a termőterületek 40 százalékán honos Fertődi 1-es ribizlifajokat. A hetvenes években kezdődtek a gyengébb talajokon is eredményesen termeszthető növényekkel – a bodzával, a fekete berkenyével, az áfonyával és a húsos sommal – folytatott kísérletek. Közreműködésükkel a magyar bodzának már 600 hektáros üzemi ültetvényterülete van, s nemrégiben jelentették be a minősítésre szánt feketeberkenye-fajtájukat, a Fertődi 1/7-et is.Mivel a gyümölcsöket egyre messzebb szállítják, leszedésüket követően hűtőházakba kerülnek, így speciális, egykor szokatlan tulajdonságaiknak kell lenniük. A bőtermő, nagyszemű és guruló keménységű bogyósokra van piaci igény – a kísérletek efelé irányulnak. A környezetbarát technológiák iránti kereslet pedig a vírusmentes szaporítóanyagok felé tereli a kutatást – mondta Dénes Ferenc. Vállalt kötelezettségük a génvagyon megőrzése, a törzsültetvények fenntartása is. A növénynemesítéssel foglalkozó munkatársak keze alatt ma is több ígéretes fajta formálódik. A nemesítés azonban végtelen türelmet, áldozatkészséget kívánó tevékenység, hiszen a keresztezésekből születő magoncok éveken keresztüli szelekciója, fejlesztése vezet – ha egyáltalán vezet – a termelők számára is kézzelfogható, alkalmazható eredményre.