Soha nem látott fejlődési pályára állt a turizmus

Hommer Tibor
2000. 10. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztusban 462 millió eurós bevételt ért el a turizmus, 12 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban. Az első nyolchavi adat 14,1 százalékos növekedést jelez, majdnem 2,5 milliárd eurós devizabevétellel. Ma már húzóágazat a turizmus, közvetlen irányítói viszont tíz éve átlagosan tizennyolc havonként váltják egymást. Budai Zoltán, a nemrég kinevezett új turisztikai helyettes államtitkár reméli, vele megtörik ez a gyakorlat.Elődje, Kraft Péter távozásának okáról két pletyka kering. Melyik a helyes válasz? Az egyik: nem tudott összhangot teremteni a Gazdasági Minisztérium és a szakmai szervezetek elképzelése között. A másik: a turizmusfejlesztési stratégián belül fenntartásai voltak a gyógyturisztikával szemben.– Jómagam nem foglalkozom a pletykákkal. Kraft Péter elvégzett egy alapozó munkát, amelyre építve új szakasz kezdődhet a hazai turisztikai ágazat fejlesztésében. A tárca, illetve Matolcsy György gazdasági miniszter pedig úgy ítélte meg, hogy az új fejlesztési szakasznak megfelelően új személyt jelöl ki a turisztikai helyettes államtitkárság irányítására.– Hogyan zajlott az átadás-átvétel? Gondolom, elődje az íróasztalán és egy apparátuson kívül néhány megszívlelendő tanácsot is testált önre.– Azt mondta, hogy a tevékenység egész embert és huszonnégy órás munkaidőt kíván. De azt hiszem, ezt nem ijesztgetésnek, inkább bátorításnak szánta.– Kiszámolta már, hogy átlagosan hány havonta cserélnek helyet a turisztikai helyettes államtitkárok?– Ahogy számoltam, a rendszerváltás óta pontosan tizennyolc havonta változott a turisztikai helyettes államtitkárok személye. Bízom abban, hogy most megtörik ez a gyakorlat. A legutolsó esetről viszont biztosan tudom, hogy nem egyszerű személycseréről, hanem stratégiaváltásról van szó, amely mindenképpen szükségessé teszi, hogy másfajta személyiség kerüljön a turisztikai ágazat élére.– Milyen személyiség? Sokat nem tudhatunk önről, nem a politikai életből és nem a szűken vett szakmából érkezett a minisztériumba.– Szakmabeli vagyok én is. Utazási irodát vezettem, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzőben a turisztikai oktatással foglalkoztam, az országos és a budapesti kamaráknál szakértő és vizsgabiztos voltam, emellett pedig – a kormányváltás után – Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára mellett dolgoztam mint turisztikai tanácsadó. Ha sportos hasonlattal szeretnék élni, akkor azt mondanám, hogy továbbra is egy hajóban evezek a szakmával, csak ezentúl az én kezemben lesz a kormányrúd. Szívből remélem, hogy ez a hajó olyan lesz, mint az olimpiai csapat férfi kajak négyeséé, célba jut, és aranyérmet is hoz. Csapatjátékosnak tartom magam: focizom a Munkásotthon utcai Általános Iskola tanárcsapatával, ezenkívül tekézem, biliárdozom, tehát nem idegen tőlem az együttműködés, legyen szó játékról vagy munkáról.– Tehát bennfentes. Ily módon számtalan szaktársa dolgozik a turisztikában, akik között eddig soha nem látott mennyiségű pénzt, pontosan 25 milliárd forintot kell szétosztania jövőre. Ha mások nem, a leendő pályázatvesztesek biztos ellenségüknek kiáltják majd ki.– A hazai turizmus olyan fejlődési pályára állt, amilyenre az ország történetében még eddig nem volt példa. A kormány megsokszorozta az ágazatnak szánt összeget, s természetesen nagyon nemes feladat ilyen körülmények között irányítani a turizmus fejlődését. Azt hiszem, a sok pénzt elosztani éppen olyan nehéz, mint kevés pénzből gazdálkodni. Azon vagyok, hogy a Széchenyi-tervben megfogalmazott valamenynyi turizmusfejlesztési célt elérjük.– Ha konkrét terve még nincs is, víziója biztosan van arról, hogy milyen jellegű fejlesztéseket kell támogatnia a jövőben.– Ha egy szóban válaszolhatok, akkor azt mondanám: minőségfejlesztés. Hamarosan egy főosztályt alakítok ki a helyettes államtitkárságon, amelynek alapvetően a turisztikai termékfejlesztés lesz a feladata. Olyan turisztikai kínálatot szeretnénk az országban létrehozni, amely biztosítaná annak feltételeit, hogy ne csak sok turista jöjjön az országba, hanem a turisták a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokban részesüljenek. Az ország adottságaiból fakadóan a gyógyfürdőink jelentik a legnagyobb attrakciót, így nem véletlen, hogy a Széchenyi-tervben is kiemelt figyelmet kap az egészségturizmus. Fontos továbbá, hogy a Magyarországon oly rövid turisztikai szezont meghosszabbítsuk, erre különféle elképzelések is vannak, amelyek közül a legfontosabbnak a kongresszusi turizmus fejlesztését tartom. Ennek keretében nemcsak a turizmust fejlesztjük, hanem közvetett módon az országról kialakult kulturális és tudományos képet is változtatjuk. Mindemellett témaparkok kialakítását is ösztönözni kívánjuk, annak érdekében, hogy megpezsdüljön a belföldi turizmus. Szeretnénk, ha a témaparkprogram keretében nem-csak Budapesten és a Balatonon, hanem az ország más régióiban is létesülnének hasonló, vendégvonzó beruházások.– Éppen azelőtt szervezte át a gazdasági miniszter a Magyar Turizmus Rt. külképviseleteit, hogy ön elfoglalta volna helyét a minisztériumban, így tényként szembesül a változásokkal. Egyetért azokkal, vagy csak okosan elfogadja új „főnöke” döntését?– A külképviseleti rendszer átalakításával maximálisan egyetértek. Új feladat hárul a képviseleti rendszerre. Mostantól nemcsak országpro-mócióval, hanem a turisztikai beruházások vonzásával is törődniük kell, hiszen köztudott: a turisztikai ágazatnak szánt 25 milliárd forintos költségvetési támogatás mellé vállalkozói tőkét is rendelni kell. Erre a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. keretében kínálkozik a legjobb lehetőség, az országpromóciót, illetve a tőkeimport serkentését pedig jelen esetben nem lehet elválasztani egymástól. Ugyanakkor a szakmai felügyeletet továbbra is a Magyar Turizmus Rt. látja el, tehát nem kell attól tartani, hogy a magyar turizmus érdekei csorbulnának vagy jelentősége csökkenne. Nem szüntették meg a külképviseleteket, hanem az új célkitűzéseknek megfelelően a külképviseletek feladatát egy másik szervezetbe integrálták.– A szakmai szervezetek nem fogadták el fenntartás nélkül az új turizmusfejlesztési stratégiát. Mivel számol: nehéz vagy könnyedebb párbeszéddel?– A különféle szervezetek véleményében én elsősorban a szakmai aggodalmat éreztem. Az aggodalom viszont jó szándékú, hiszen mindannyian azon vagyunk, hogy Magyarország turisztikai lehetőségeit erősítsük. Számítok a szakmai képviseletekre, hiszen rendkívül felkészült személyek alkotják, akik eddig is számos jó tanáccsal segítették a helyettes államtitkárság munkáját. Az aggodalmak mellett viszont általános öröm is eluralkodott, hogy ilyen tetemes mennyiségű pénzt fordít a kormány a turizmusra.– Hamarosan rendeletmódosítást nyújt be a Gazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy a későbbiekben többé ne rekedhessenek külföldön magyar turisták, mint legutóbb, a HTC utazási iroda csődjével. Mikorra készül el a javaslat?– Jelenleg szakmai bizottság vizsgálja, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Pillanatnyilag több tervezeten vitázunk, de nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy engedve a sajtó és a közvélemény nyomásának, elkapkodjuk a döntést, s a javaslatunkra módosított rendelet ne biztosítson végül teljes biztonságot az utazóknak.– A HTC utasai a gazdasági tárca jóvoltából, illetve a minisztérium által biztosított 75 millió forintból utazhattak haza. Mind felhasználta az „adományt” a hazautakat szervező kamara, vagy maradt még a pénzből?– A pénz fele fogyott el, az utasok hazaútja átlagosan 20 ezer forintba került. A maradék összeg pedig visszakerült a Turisztikai Célelőirányzatba. A gazdasági miniszter döntése alapján segített a minisztérium a bajbajutottakon, humánus döntés volt, ugyanis erre semmiféle törvényi kötelezettség nem kényszerítette a minisztert.– Ön hova utazik a legszívesebben?– Hajdúszoboszlóra. Nagyszüleim ott éltek, örököltünk tőlük egy kis házat, minden évben ott nyaralok. Kirándulni legszívesebben a Pilisbe járok, de gondolatban is sokat utazom, szenvedélyes útikönyv-gyűjtő vagyok. A legrégebbi közülük egy 1880-as évekből származó, az Osztrák–Magyar Monarchiáról szóló úti könyv. Azért ritkaság, mert a határon túli régiókról nem igen voltak útleírások, de ebben igen részletes képet kaphatunk még Kárpátaljáról is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.