A címvédő Győri ETO nagy csatában 31-30-ra felülmúlta a dán Esbjerget, így két meccs után hibátlanul áll a női kézilabda Bajnokok Ligája A csoportjának élén.

Győrben büszkék, de van hova fejlődni
– Kicsit a final four jut eszembe erről a mérkőzésről, mert ez is hasonlóan küzdelmes volt.
Hat góllal elmentünk, utána ziccereket hibáztunk, a védekezésünk sem működött úgy, ahogy szerettük volna.
Ezeket nagyjából sikerült rendeznünk a második félidőre, ugyanakkor nagyszerű volt az Esbjerg beállójátéka, amely rengeteg problémát okozott. Ezzel együtt örülök, hogy sikerült megnyernünk a találkozót – idézi Per Johanssont, a Győri Audi ETO KC vezetőedzőjét a klub hivatalos oldala.
– Az Esbjerggel mindig ilyen éles mérkőzéseket játszunk, hiszen a világ legjobb csapatai közé tartozik. Ezeket a mérkőzéseket szeretjük a legjobban, a szurkolóink ma is fantasztikus hangulatot teremtettek a csarnokban. Gyakorlatilag mindent be kellett vetnünk, hogy meglegyen ez a két pont, de szerencsére mindenki hozzá tudott tenni a játékhoz. Büszke vagyok a csapatra – tette hozzá Kristina Jörgensen, a győriek irányítója.
A dánok részéről Tomas Axnér vezetőedző elmondta, tisztában voltak vele, hogy kemény mérkőzés elé néznek.
– Hatalmas nyomás alatt játszottunk mind a mérkőzés tempóját, mind pedig az aréna hangulatát tekintve. Azt gondolom egyébként, hogy a második félidő kimondottan jó volt; azért az első játékrészben voltak problémáink, hiszen volt, hogy hattal is vezetett az ETO.
Összességében szerintem legalább egy pontot megérdemeltünk volna, hiszen nagyot küzdöttünk.
Sajnálom, hogy az utolsó pillanatokban ez nem jött össze – mondta az Esbjerg trénere.
A DVSC-nél nem annyira szomorkodnak
A győriekkel ellentétben a DVSC nagy csatában alulmaradt a román Bistritával szemben, ennek ellenére Szilágyi Zoltán vezetőedző elismeréssel adózott csapatának.
– Remekül kezdtük a meccset az első húsz percben nagyon jól játszottunk. Aztán visszaesett a védekezésünk színvonala, nem találtuk a ritmust és ezt kihasználta a Beszterce. A második félidő eleje nem sikerült, de büszke vagyok a csapatomra, hogy komoly hátrányból visszajöttünk és volt szívünk, talán ez a legfontosabb.