Strasbourg: baloldali blamázs

Nem volt EU-konform a magyar jogalkalmazás néhány módszere az MSZP–SZDSZ-koalíció idején – állapították meg a strasbourgi bírák. A Horn–Kuncze-időszak szellemiségéről október 5-én formált közvetett ítéletet az Európai Emberjogi Bíróság. A testület kimondta, hogy a magyar hatóságok – még 1996 előtt – egy civil szervezet nyilvántartásba vételi kérelmének elbírálásakor megsértették a szervezetalapítók tisztességes eljáráshoz való alapjogát. A szóban forgó egyesület még 1993-ban kérte bejegyzését, ám a hatóságok ezt megtagadták, mondván: az elnevezés sértő a magyar adóhatóságra nézve. Először a Fővárosi Bíróság rekesztette ki a névhasználatból a szervezetet 1994 februárjában, majd a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében, végül ugyanez a szerv 1996 októberében felülvizsgálati bíróságként ítélte bejegyezhetetlennek a civil szervezet elnevezését. Ez utóbbi döntést nem kérdőjelezték meg a strasbourgi ítélőmesterek, nem is foglalkoztak a kérdéssel. Elfogadhatatlannak nyilvánították azonban a pártállamra emlékeztető módszereket, amelyeket a bíróság a civil szervezettel szemben megengedett magának.„A hazai bíróságoknak figyelembe kellett volna venniük az egyenlő fegyverek elvét. Ám a Fővárosi Bíróság nem informálta az alapítókat sem az APEH elnökének küldött leveléről, sem a Fővárosi Főügyészség által benyújtott beadványról, továbbá másolatot küldött az ügyben 1993-ban hozott végzéséről az APEH-nek, mielőtt e végzést hivatalosan kézbesítette” – szól a strasbourgi ítélet indoklása. A bírák hozzáteszik: „Így az APEH szóvivője a bírósági végzést egy tévéműsorban bemutathatta...” Nem mást jelentenek ezek a részletek, mint azt, hogy a hatóság különbséget tett alperes és felperes között, fölelevenítve a pártállami koncepciós eljárások egyes mozzanatait. Noha a jogalkalmazás más hatalmi ág, mint a jogalkotás, illetve a kormányzati végrehajtás, mégis a Horn–Kuncze-időszak „szellemisége” kellett ahhoz a bírósági gyakorlathoz, amelyet Strasbourgban az európai követelményekkel ellentétesnek minősítenek. Amikor több száz rendőrt vezényelnek a termőföld védelméért tüntető idős emberek ellen, amikor belügyminisztériumi munkatársat újságírónak álcázva küldenek megfigyelőként egy sajtótájékoztatóra, amikor csempészett ékszereket árusíthatnak zugkerekedők a rendőrparancsnokság épületében, nos ilyen körülmények között a bíróság is könnyen összejátszik az egyik peres féllel, kirekesztve a másikat.„Az a tény, hogy a kérelmezők panaszát, amit a Legfelsőbb Bírósághoz elfogultság miatt beadott fellebbezésük elutasítása miatt nyújtottak be, meg sem vizsgálták, súlyosbítja az eljárás nem tisztességes jellegét” – olvasni a strasbourgi ítélet indoklásában. Lehet-e csodálkozni ilyen részrehajláson, amikor a bíróság munkatársai azt látják: maga a belügyminiszter menti fel a templomrongálókat, mondván, azok csak „megélhetési bűnözők”? Amikor a hatóságok szeme előtt folyhat a lopott zöldségek aluljáróbeli árusítása, miközben a termelőktől keményen behajtja az adót – az APEH... A strasbourgi ítélet híven példázza: Magyarországon is erősödik a civil szféra, s ez megnehezíti a pártállami összefonódások újraéledését. Ha némi késéssel is, de kiderült: a baloldali érában sem volt a hatóság – „mindenhatóság”...