Tibet autonómiája a cél

„A kínai kommunizmus a végnapjait éli” – jelentette ki a dalai láma az újságíróknak. A tibeti buddhizmus legfőbb vezetője megerősítette, hogy céljuk nem a Kínától való elszakadás, hanem a teljes körű autonómia. Az amerikai törvényhozásban meghirdetett ötpontos béketerv továbbra is érvényben van, ám ameddig Kína nem hajlandó érdemben foglalkozni az üggyel, a tibeti vezetés száműzetésben fog maradni.Elképzelhető -e a Tibet státusáról való tárgyalások felújítása a jelenlegi kínai hatóságokkal?– Természetesen. Ha Kína demokráciává alakul át, az megkönnyíti a feladatunkat, de ez nem jelenti azt, hogy kivárjuk azt a napot és addig nem konzultálhatunk. Egyben ugyanis minden szakértő egyetért: a jelenlegi kommunista rendszer össze fog omlani, kérdés csak az, hogy mikor.– Tajvanon már járt egy alkalommal, és nemsokára ismét oda készül. Vajon ennek politikai okai is vannak?– A találkozón mint a tibeti buddhizmus képviselője veszek részt, ám ha egy tajvani politikus találkozni akar velem, szívesen véleményt cserélek vele politikai témákban is. A kínaiak ezt természetesen nem veszik jó néven. A történelmet azonban nem lehet befolyásolni. A kommunisták, ahol csak hatalomra jutottak, mindenütt arra törekedtek, hogy megváltoztassák a világot, de ez szerencsére sehol sem sikerült nekik, és sorra összeomlottak az általuk fölépített diktatórikus rendszerek.– Hogyan tudja majd Tibet kezelni az ott élő nagyszámú kínai lakosságot, ha autonómiát kap?– Válasszuk szét a kínaiakat három kategóriára. Az elsőbe azok tartoznak, akik már régóta Tibetben élnek. A legtöbbjük buddhista, velük semmi probléma nincs. A második kategóriába azokat sorolom, akiket a kormány küldött 1950 és 1980 között hozzánk, így ők inkább a kínai kultúrkörhöz tartoznak. Harmadik részük pedig „szerencsevadász” réteg, amely nagyon alacsonyan, vagy egyáltalán nem képzett. Ők 1980 után érkeztek, és kizárólag a pénz érdekli őket. Az alapján is érdemes felosztani a tibeti kínaiakat, hogy elfogadják a tibeti kultúrát avagy sem.– Könyvében említi, hogy el tud képzelni egy olyan felfogást, amely ötvözi a marxizmus bizonyos elképzeléseit és a buddhizmus tanításait. Mind a mai napig hisz ebben?– Igen. A marxista elméletben szerintem nagyon fontos és értékes gondolat a javak egyenlő elosztása. Ez alapján mindenki ugyanolyan mértékben részesedik, bármilyen a társadalmi helyzete. Ezzel szemben a kapitalista gazdaságot csak a profit hajtja. A másik igen megszívlelendő gondolat a marxista elméletben az önmegvalósítás, így az emberek saját kezükbe tudják venni a sorsukat. Ezek a gondolatok nagyon közel állnak a buddhista ideológiához, mivel szerintünk minden élőlénynek joga van a boldogsághoz. A szegény emberekkel sokkal többet kell foglalkoznunk. Egyesek azt mondják a buddhizmusról, hogy az sajátos felfogású ateizmus. Itt is vannak bizonyos hasonlóságok, azonban a két felfogás között sok a különbség is.– Szentséged először találkozott magyar miniszterelnökkel. Milyen benyomásokkal távozott?– Fiatal és energikus. Jó benyomást keltett. Megbeszélésünk fő témája a demokrácia és az emberi jogok helyzete volt. Véleménye szerint Kína fontos szerepet tölt be a világ életében. Ám míg gazdaságilag gyorsan fejlődő országról van szó, addig sajnos az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. (Tibetről szóló írásunkat lásd a Magazin 26. oldalán.)