Tizenheten 4,7 milliárd dollárról

A Magyar Nemzet öt évvel ezelőtt közölte azt a nyílt levelet, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal kapcsolatos elvárásaira reagálva írt tizenhét neves szakember a Világbank akkori elnökének. A levél kitér arra a 4,7 milliárd dolláros államadósság-növekedésre is, amely pusztán a keresztárfolyamok alakulásából származott az 1994 májusa és 1995 ötödik hónapja között. A nyílt levélre eddig nem érkezett válasz.Az IMF levelében megfogalmazott elvárások közül az egyik az volt, hogy csökkenjen a nettó adósságállomány a következő két költségvetési évben, és a fizetési mérleg hiánya ne haladja meg a kétmilliárd dollárt.A Magyar Nemzetben megjelentetett levél szerint az adósság érzékelhető csökkenéséhez a változásnak főként a jegybanknál kellett volna bekövetkeznie, hiszen az 1994 és 1995 májusa közötti időszakban csak a keresztárfolyamok változásának következtében 4,7 milliárd dollárral nőtt a bruttó adósságállomány. Ez az adósságnövekedés az 1994. évi áru- és szolgáltatásexport devizabevételének 44 százalékát teszi ki, így a kivitel intenzív fokozásával sem fedezhető. A levél rámutat: a reálgazdaság sem az exportnövekményből, sem belföldi tevékenységéből nem lehet képes az ekkora mértékű adósságnövekedés leállítására, annál inkább alkalmas erre a Magyar Nemzeti Bank.Teljesen érthető emiatt, hogy a levél írói kifogásolták az MNB akkor megjelent rendeletét, mely húsz évre titkosnak minősítette a hitel- és tartalékállomány szerkezetére, változásaira és döntéseire vonatkozó információkat, mert ez lehetetlenné teszi, hogy az IMF-en és a Világbankon kívül más is hozzáférhessen a részletes adatokhoz.Ez a körülmény annál inkább is figyelemreméltó, mert az említett 4,7 milliárd dollár több, mint a költségvetés 1994. évi teljes személyi jövedelemadó-bevételének, valamint a gazdálkodószervezetek teljes adó- és vámbefizetéseinek összege.A 4,7 milliárd dollár árfolyamváltozásból történő levezetését az MNB egyedülálló jogi helyzete idézi elő: a legkülönbözőbb ügyletek lehetnek a kialakult veszteség mögött úgy, hogy az MNB elnökének semmilyen ellenőrző szervezet számára nem kell erről számot adni.A Világbank lapunk információi szerint semmilyen formában nem reagált a levélre, és más forrásból sem érkezett válasz. Az MNB adatainak titkosítása kapcsán viszont lapunk úgy tudja, hogy 1996-ban két beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az iratok az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény egyes passzusait kifogásolták, jogilag igen felkészült módon. A két beadvány a 4,7 milliárd dolláros adósságnövekményhez is kapcsolódik, hiszen a részletes adatok hiányában ennek keletkezési okait feltárni nem lehet, és könnyen belátható, hogy itt közpénzről van szó. Az Alkotmánybíróság még nem hozott végleges döntést az ügyben, tavaly októberi végzésében a módosult személyi összetételre hivatkozva közölte, hogy új előadó dolgozik az ügyön.