A társasági adó alacsony kulcsa versenyképességi tényező is

A jelenlegi adórendszerben a társasági adó egy meglehetősen diverzifikált köztehertípus, a megemelése a versenyképesség romlását eredményezné. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint célszerűbb, egyben aprólékosabb a kiadási oldalt átvizsgálni.

Fotó: MTI / Balaton József

A társasági adó valójában sokkal összetettebb, mint elsőre látszik. Hivatalosan jelenleg egykulcsos, kilencszázalékos társasági adó van érvényben, ez azonban egyáltalán nem igaz. Egyrészt még a kilenc százalékból is vannak kedvezmények (például K+F tevékenységre, beruházásokra), másrészt pedig bár nem társasági adónak nevezzük őket, és nem is mindig a profit képezi alapjukat, nyugodtan a társasági adóhoz sorolhatjuk a különadók egy részét – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy kiszivárgott, a Tisza Párt a társasági adót megemelné.

A jelenlegi adórendszerben a társasági adó egy meglehetősen diverzifikált köztehertípus
Fotó: Székelyhidi Balázs

Regős Gábor rámutatott, a jelenlegi adórendszerben a társasági adó egy meglehetősen diverzifikált köztehertípus, annak ellenére, hogy elsőre nem tűnik annak. Kifejtette, ennek megvan magyarázata. A társasági adó célja, hogy bevételt termeljen az államháztartás számára. Azonban pont ez a köztehertípus, amit egy multinacionális vállalkozás a legkönnyebben ki tud játszani, hiszen a profitnak legalább egy részét ott könyveli el, ahol a társasági adó alacsonyabb.

Másfelől a társasági adó alacsony kulcsa versenyképességi tényező is: egy vállalat szívesebben termel, hajt végre beruházást ott, ahol kevesebbet kell adóznia – ez főleg a termelő szektorokra vonatkozik. 

Éppen azért van általánosan az alacsony adókulcs, hogy segítsen beruházásokat vonzani, és ezért van a magasabb kulcs azokban az ágazatokban, ahol ez a szempont nem érvényesül. Az alacsony kulcs abban is segít, hogy inkább itt, Magyarországon fizessék be az adót a cégek. Regős Gábor figyelmeztetett, ha egy általánosan magasabb adókulcs lépne életbe, akkor ez a versenyképességi előny csökkenne vagy tűnne el. Ez persze nem azt jelentené, hogy ezek a gyárak rögtön holnap bezárnának, ám amelyik vállalat költözést tervez, annak újabb érv lehet a távozás mellett. A már említett adóoptimalizálás miatt az is várható, hogy a profit egy részét más országba csoportosítják. A nagyobb hatás inkább az új beruházások elmaradásánál lehet, ami már kihat a foglalkoztatásra is. A meglévő vállalatoknál a hatás inkább az lehet, hogy a tulajdonos által elvárt adózás utáni profit eléréséhez nagyobb adózás előtti eredmény kell, amit valahol meg kell spórolni – magyarázta a vezető közgazdász.

Ha valamilyen módon különböző ígéretek fedezésére keresünk megoldást, nem biztos, hogy elsősorban a bevételi oldalhoz célszerű hozzányúlni – vélekedett Regős Gábor. Noha ott is vannak olyan tételek, amelyeken lehetne módosítani (például a már említett társasági adó nem fejlesztési célú kedvezményei), de sokkal inkább a kiadási oldalt lehet érdemes először átnézni. Ami sokkal aprólékosabb és időigényesebb lehet és szintén sok érdeksérelemmel járhat, emiatt kérdés, hogy ebből végül mi lenne, és az mire lenne elegendő.