Tízéves a magyar önkormányzati rendszer

A magyarországi rendszerváltoztatási folyamat egyik alappilléreként 1990 őszén jött létre a helyi önkormányzati rendszer. A kommunizmus bukása utáni első szabadon választott Országgyűlés döntő többsége által elfogadott önkormányzati törvénycsomag alapján megtartott választásokkal véget ért a szovjet típusú tanácsrendszer. A települések élén álló polgármesterek, a helyi képviselők és az önkormányzati érdekképviseletek zöme szerint az elmúlt tíz év tapasztalatait hasznosítva, nemzeti konszenzus kell a rendszer finomításához és az EU-csatlakozáshoz elkerülhetetlen közigazgatási reformhoz is.Az Országgyűlés 2000 júniusában, a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította. Ezzel a határozattal megerősítették az önkormányzati törvény egyik legfontosabb passzusát, amely szerint „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.”Az önkormányzatok megalakulását ma szinte valamennyi mértékadó politikai szereplő a demokratikus jogállam kiépülésének meghatározó eseményének tartja. Az 1990 óta – törvényben is megerősített módon – létrejött önkormányzati szövetségek nemrégiben egyöntetűen kifejezték azt a szándékukat, hogy az önkormányzatok továbbfejlődjenek, s a jövőben a lakosság érdekében még teljesseben láthassák el közfeladataikat. Magyarországon jelenleg hét önkormányzati szövetség működik, közülük öten pedig – az egységes fellépés érdekében – megalakították társulásukat. Az érdekképviseletek azonban megállapodtak abban, hogy a legfontosabb kérdésekben rendszeresen egyeztetnek az Önkormányzatok Együttműködési Fórumának keretében.Települések, szövetségekGémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke tíz éve Gödöllő polgármestere. Lapunknak elmondta: az önkormányzati törvény, mint a rendszerváltozás lejelentősebb jogszabálya, kiállta az idő próbáját. Az 1990-ben elkezdődött decentralizációs folyamat új energiákat szabadított fel Magyarország mintegy 3200 településén. – Az önkormányzati autonómia ma is megkérdőjelezhetetlen, ám a szükséges korrekciókat végre kell hajtani, hogy az EU-csatlakozás idejére szinkronban legyünk a tagországok által elfogadott helyi rendszerrel. A jövőben jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a kistérségekre és a régiókra, amelyek akkor válhatnak valódi közigazgatási egységgé, ha önálló bevételeik lesznek – húzta alá Gémesi György, aki támogatja az érdekképviseletek egységesülési folyamatát.Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára „sikeres vállalkozásnak” tartja az önkormányzati rendszer működtetését. – Az elmúlt tíz évben különösen a kistelepülések előtt nyílt lehetőség a fejlődésre, az önszerveződésre. A helyi közügyek intézésében mindinkább előtérbe kerül a partnerség elve. A főtitkár az önkormányzati autonómiát még ma is hiányosnak tartja, mert az állam tíz évvel ezelőtt „elfelejtette” rendezni a finanszírozás kérdését, és jelenleg is az anyagi forrásokról szólnak a fő viták. Sajnálatosnak tartja, hogy főként a városokban, a tízezer lakos fölötti településeken átpolitizálódtak a helyi ügyek, ugyanakkor elismeri, hogy az állami közigazgatás és az önkormányzás közötti határvonalakat nem húzták meg kellően. Hozzátette: mindenképpen tisztázásra és módosításra szorulnak a feladat- és hatáskörök. A mindenkori kormányzatnak pedig vállalnia kellene, hogy finanszírozás nélkül nem szab újabb és újabb feladatokat az önkormányzatok számára.Láyer Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökét egy évvel ezelőtt választották meg az akkoriban alakult Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulásának (MÖSZT) elnökévé. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségét, a Községi Önkormányzatok Szövetségét, a Magyar Faluszövetséget, a Megyei Jogú Városok Szövetségét és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét tömörítő szervezet vezetője szerint az elmúlt tíz év a helyi feladatok folyamatos bővülésének évtizede. Mindezek mellett az állami források nem vagy csak csekély mértékben bővültek, miközben a megyéknek nincsenek saját bevételeik. Bár az önkormányzati rendszer stabil, nagyon hiányzik az úgynevezett középszint, amelynek óriási feladata lesz például az EU-csatlakozási folyamatban. Ugyanakkor a közigazgatás reformját 2006 előtt valószínűleg nem lehet végrehajtani, mert a parlamenti erők között még nincs meg a szükséges egyetértés – véli az elnök.– Az önkormányzatok még ma is „gyermekcipőben járnak”, s nincs vége az átalakulási folyamatnak – nyilatkozta lapunknak Nádor Ru-dolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Hosszúhetény – harmadik ciklusát töltő – polgármestere. Elmondta: Az 1990-es évek elejének eufóriája három-négy évig tartott, azóta az önkormányzatoknak egyre nehezebb pénzügyi feltételek között kell ellátni munkájukat. A feladatok rohamos bővülését és a finanszírozás kérdését ő is tisztá-zandónak tartja. – Kiemelten fontosnak tartom, hogy a községek zömében nincsenek pártpolitikai csaták, és leginkább a civil szervezetek, a lakóhelyükért tenni akaró polgárok vállalnak polgármesteri vagy képviselői tisztséget – fűzte hozzá a polgármester asszony.Becze Lajos, a Magyar Faluszövetség elnöke, egyben 1990 óta Tar község polgármestere szerint a legnagyobb érték, hogy a magyar önkormányzatok fölött csak a törvények állnak, s gyakorlatilag önálló hatalmi ágként vesznek részt a magyar politikában. Javasolja, hogy az Országgyűlés pozitív diszkriminációt alkalmazzon a kistérségeknél, mert az európai uniós gyakorlatnak is ez felelne meg.– 1960 óta az 500 lelkes települések száma 600-ról a duplájára, több mint 1200-ra nőtt. Sajnálatos tapasztalat, hogy a vidékfejlesztési pénzek jelentős része ma is a városokat, a kiemelt településeket gazdagítja. Bevételeinket kizárólag működésre fordíthatjuk, fejleszteni pedig csak pályázatok esetleges elnyerésével tu-dunk – állítja a polgármester.Lebegő megyékKobold Tamás, Miskolc polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kifejtette: az önkormányzati törvény óriási lehetőséget és szabadságot adott a településeknek. A helyi közösségek által választott testületek saját lakóhelyük sorsáról dönthetnek rendeletek és határozatok formájában. Szerinte a települések jogosítványai viszont csak az önkormányzati felelősséggel, a kötelezettségek és a törvényesség betartásával együtt értelmezhetők.– Nélkülözhetetlen, hogy a kormányzat hozzákezdjen az államháztartási és a közigazgatási reformhoz, illetve a decentralizáció folytatásához – fogalmazott Kobold Tamás.Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, aki tíz éve áll Jászberény élén, lapunknak elmondta: az 1990-es önkormányzati választásokkal a demokratikus átalakulás alapjait tették le Magyarországon a rendszerváltoztató erők. Eközben azonban nem fordítottak elég figyelmet az állami-önkormányzati feladatok szétválasztására, sőt ma már az egész feladatkört újra kell osztani. Az elnök szerint a „lebegő megyék” helyzetét és a régiók tervezett szerepét mielőbb rendezni kell, ám ha a politikai pártok között nincs egyetértés, akkor komoly gondok jelentkezhetnek az önkormányzati szférában.Endre Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként úgy véli: az önkormányzati érdekképviseletek egyre nagyobb szerepet vállalnak a kormányzati egyeztetések során, és az Országgyűlés is kikéri véleményeiket. Fontosnak nevezte, hogy a megyei önkormányzatok külön is megjelenítsék érdekeiket, ugyanis teljesen más problémákkal küszködnek, mint a települések. A területi szövetségek elkülönülése Európában is bevett gyakorlat – tette hozzá Endre Sándor.– A tízéves önkormányzatiság a demokráciánk szilárd alapja – nyilatkozta lapunknak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Az ország legnagyobb önkormányzatának vezetője szerint az 1990-ben az önkormányzati charta alapján megalkotott törvény jó, tiszta és demokratikus, ám az elmúlt tíz esztendőben romlottak a feltételek. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy az államtól átvállalt feladatokat a központi költségvetésnek kell finanszíroznia, ám a források egyre szűkülnek. Demszky Gábor szerint a hibákat csak államháztartási reformmal lehet kijavítani, amelyben ténylegesen rögzíteni kell például a helyiadó-kivetés lehetőségeit. A főpolgármester szerint a rendszer kijavításához szükséges tudás és tapasztalat összegyűlt az elmúlt tíz évben, csupán a politikai szándék hiányzik.A fejlődés korszakaTarlós István, Óbuda-Békásmegyer – 1990 óta háromszor is megválasztott – polgármestere az önkormányzati rendszer tízéves történetét a fejlődés korszakának tartja. – Az önkormányzatok a polgári demokrácia legfőbb letéteményesei, ugyanakkor – főként Budapesten – elkerülhetetlen a közigazgatási reform. A hatásköröket és a felelősségi szinteket össze kell hangolni. A kerületi önkormányzatoknak sajnos ma még a kötelező feladatok teljes körű ellátására sincsenek meg a pénzügyi, személyi feltételei. A sokat hirdetett autónómia a fővárosban álságos, és csak arra alkalmas, hogy a közigazgatás szereplői saját felelősségüket hárítsák másokra – tette hozzá a polgármester.Szintén tíz éve áll Újpest élén Derce Tamás, aki szerint az elmúlt években azok az önkormányzatok tudtak „ötről hatra lépni”, ahol a polgármesterek és a képviselő-testületek tudatosan elkerülték a pártpolitikai vitákat. Hozzátette: tíz év alatt kiderült, hogy kik azok a vezetők, akik tényleg szeretik városaikat, településeiket. – Nagyon jó dolog az önkormányzatiság, azonban éles különbséget kell tenni az államigazgatás és a választott tisztségviselők feladatai között. A jövőben alapvető kérdés az európai kapcsolat, Budapesten pedig továbbra is szorgalmazom az úgynevezett szövetségi főváros kiépítését – húzta alá a IV. kerület vezetője.

---