A Magyar Nemzet értesülése szerint Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tegnap vizsgálatot indított annak nyomán, hogy vasárnap reggel egy honvéd tűzszerész halálát okozta egy második világháborús aknagránát, amelynek hatástalanításán dolgozott. Az ombudsman ugyancsak tegnap közleményben állapította meg: az autópályadíjakról úgy hoztak döntést, hogy nem vizsgálták a környezetvédelmi szempontokat.Vizsgálatban az ombudsman azt kívánja feltárni, hogy miként lelte halálát kötelességteljesítés közben egy tűzszerész a X. kerületi Könyves Kálmán körút– Kőbányai út kereszteződésében talált aknagránát hatástalanításakor. Három évvel ezelőtt Polt Péter – még mint ombudsmanhelyettes – átfogó vizsgálatban tárta fel a tűzszerészek munkakörülményeit.Gönczöl Katalin tegnap lezárult vizsgálatában kezdeményezte, hogy a közlekedési, valamint a környezetvédelmi miniszter együttesen alkosson olyan jogszabályt, amely alkalmas a fizető autópályákkal párhuzamosan haladó főutak forgalmi helyzetének normalizálására, és ezzel szavatolja a térségben lakók alkotmányos jogainak érvényesülését. Az ügyben azért indított vizsgálatot, mert a díjfizetésekkel igénybe vehető autópályákkal szomszédos települések lakói évek óta sérelmezik, hogy a párhuzamos főközlekedési utakra zúduló forgalom elviselhetetlen környezeti ártalmakat és terhelést okoz nekik. A legfrissebb panaszt Aszód országgyűlési képviselője nyújtotta be.Valamivel kedvezőbb a forgalom összetétele ez év eleje óta, mivel a teherforgalom aránya csökkent a 3-as úton. Azonban az M3-as és a 3-as főközlekedési út forgalma együttesen nagyobb mértékben nőtt, mint amilyen arányban a matricás rendszer bevetésével sikerült a gépjárműveket visszaterelni az autópályára. Az ombudsman leszögezte, hogy a jelenlegi gyakorlat veszélyezteti a párhuzamos útvonal mentén lakók alkotmányos jogait. A fokozott balesetveszély, a súlyos környezeti ártalmak, a lakóházak állapotromlása és a térség helyi közlekedésének akadályozása olyan terheket jelent, amelyeket az autópályák forgalmi rendjének és díjfizetésének meghatározásakor figyelembe kellett volna venni. Ez nem történt meg, jóllehet az alkotmánybírósági határozat már 1998-ban felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy alkotmányos alapjog korlátozása „az elérni kívánt célhoz képest nem lehet aránytalan”. A Környezetvédelmi Minisztérium ombudsmannak küldött tájékoztatása szerint a döntési folyamatban a környezetvédelem sajátos érdekei nem jelentek meg súlyuknak megfelelően.
Egyre fenyegetőbb a háború árnyéka
