Az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről – így hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szállásról – gondoskodni – állapította meg tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság. A testülettől két ombudsman kért állásfoglalást.Indítványukban Gönczöl Katalin és Kaltenbach Jenő országgyűlési biztosok felvetik: sem a szociális ellátásokról, sem a társadalombiztosításról szóló törvény rendelkezései nem fedik az alkotmányból következő állami szabályozási kötelezettségeket.Az Alkotmánybíróság – Bagi István és Holló András különvéleményével – megállapította, hogy a megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok – így a lakhatáshoz való jog – mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. E tekintetben az állam kötelezettsége és felelőssége nem állapítható meg. A testület szerint az alkotmány alapján az állam – a polgárok megélhetéshez szükséges ellátásra való jogának megvalósítására – társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles működtetni. Alapvető alkotmányos követelmény az emberi élet és méltóság védelme.A testület a lakhatáshoz való jog biztosítása tekintetében a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította. A testület rámutatott: az állam nagyfokú szabadságot élvez a szociális biztonság megvalósítása konkrét eszközeinek meghatározásában. Minderre figyelemmel a bíróság az emberi életet és méltóságot biztosító, valamint a nemzetgazdaság teljesítőképességének megfelelő általános ellátási kötelezettség kimondásán túlmenően tartózkodik egyes konkrét részjogok alkotmányos alapjogként történő elismerésétől. Az állam ellátási kötelezettsége a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetben kiterjed a szállás biztosítására is. A szállás biztosítására irányuló állami kötelezettség nem azonos a lakhatáshoz való jog megteremtésével. A szállás biztosítására az állam abban az esetben köteles, ha a szállásnélküliség az emberi életet közvetlenül fenyegeti.Gönczöl Katalin lapunk kérdésére elmondta, tanulmányoznia kell a döntést. Hangsúlyozta: az ombudsmanok nagyon nehéz kérdést vetettek fel 1998-ban. Szerinte továbbra is foglalkozniuk kell az üggyel az országgyűlési képviselőknek, hiszen rendkívüli horderejű, ha valaki elveszti lakását a köztartozások vagy lakáshitel-tartozás miatt. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos kifejtette: a beadvány megfogalmazásában szerepet játszott az a tény, hogy számos panaszt kapott az ombudsmani hivatal, mert utcára kerültek emberek. Úgy véli, az állam nem nézheti tétlenül a hajléktalanok sorsát. Megjegyezte: tiszteletben tartja a testület álláspontját, ám ez nem jelenti azt, hogy egyet is ért a határozattal.
Soros György karmestere a HVG-n lépett akcióban
