A versenyképes és hatékony állattenyésztésért

A belföldi fogyasztással együtt emelkednek a felvásárlási árak, bizonyos állattenyésztési ágazatokban pedig kifizetődővé vált a termelés – kezdte nyitóbeszédét Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára Az állattenyésztési kutatás című konferencián tegnap, Budapesten. Az államtitkár még elmondta, hogy a tárca olyan versenyképes és hatékony állattenyésztési ágazatot akar létrehozni, amelyben a kutatás és a tudomány megfelelő szerepet kap, mert a tudomány mára a legközvetlenebb termelési tényezővé vált.Szabadi Béla kiemelte a húsmarhaágazat és a gyepterületek fejlesztését is. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára előadásában a legfrissebb adatokat ismertetve elmondta: Magyarországon 845 ezer szavasmarhát tartanak nyilván, amelyből 390 ezer a tehénlétszám, a húshasznú tehenek száma azonban csak 22 ezerre tehető. A minisztérium ezt a létszámot szeretné növelni; az Európai Uniónak is bejelentett igény 300 ezer darab. A célkitűzést viszont csak a ma elhanyagolt legelőterületek fejlesztésével lehet megvalósítani. – Sajnos legelőink nagy részén csak szöcskék legelnek – jellemezte a gyepek állapotát Tamás Károly.A közigazgatási államtitkár a tejágazatról elmondta, piacot kell teremteni a tejnek, mert a tejtermelés tíz százalékkal nőtt az I–II. negyedévhez képest, és az egy tehénre jutó termelési átlag is megduplázódott. – A tejhasznú állomány növelése nem szerepel célkitűzéseink között, mert úgy látjuk, a meglévő állományban rejlő lehetőségeket kihasználva biztosítható a lakosság tejellátása. Ezért itt a hatékonyság növelése szükséges – szögezte le Tamás Károly.A hazai húsmarhaágazat fejlesztése indokolt, mert az állomány mentes a BSE-fertőzéstől, és a marhakór okozta pánik miatt esetleg újabb piaci lehetőségek nyílnak meg – értesült lapunk. Az EU-ban a francia kormány illetékes minisztériumainak szaktanácsadói a hét elején válságtanácskozást tartottak az új rendszabályokról a marhakór megfékezésére. A mind nyugtalanabb közvélemény intézkedéseket sürget, a francia marhahúsexportot pedig újabb veszteség érte, mert az orosz és a magyar importtilalom után hétfőn Lengyelország is lemondta a megrendeléseket, és tizenegy párizsi kerület példáját követve francia városok egész sora döntött úgy, hogy az iskolai étkeztetésből száműzi a marhahúst. Ráadásul hétfőn újabb három BSE-esetet jelentettek egy Finistere megyei marhatenyészetből. Ezzel 89-re emelkedett az idén kiszűrt szivacsos agysorvadásos (BSE) megbetegedések száma a szarvasmarhák között. Laurent Fabius gazdasági csúcsminiszter kijelentette, hogy a kór terjedésével összefüggésbe hozott állati eredetű liszt betiltását azonnal el kellene rendelni. Franciaországba 1989 óta tilos állati lisztet importálni Nagy-Britanniából, a sajtó azonban hírül adta, hogy 1993–96 között több francia szállító hozott be illegális úton több ezer tonna ilyen marhatápot, és bár a vámhatóság feljelentette őket az igazságügyi hatóságoknál, eljárás nem indult ellenük.A marhakór miatti pánik nyomán Brüsszel legnagyobb iskolai közétkeztetője is kivonja jövő hétfőtől két hétre a marhahúsos készítményeket az iskolák étrendjéből. Ennél magasabb szintű hatósági intézkedés marhahúskérdésben nincs Belgiumban, de a szövetségi egészségügyi minisztériumban hangsúlyozták, hogy figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, a szakértők egyelőre nem látnak elégséges okot semmilyen miniszteri ajánlásra. Emlékeztettek arra is, hogy az 1999 közepén kitört belgiumi dioxinbotrány óta a közegészségügyi hatóság sokkal szigorúbban ellenőrzi az élelmiszerek minőségét.