Amerikai köszönet a hanoi kormánynak

Vietnami–amerikai tudományos, technológiai és környezetvédelmi egyezményt írt alá tegnap Hanoiban Bill Clinton amerikai és Tran Duc Luong vietnami elnök tárgyalásainak végén. Ugyancsak tegnap jelentette be a Boeing repülőgépgyártó cég, hogy 480 millió dolláros előszerződést kötött a vietnami állami légitársasággal három Boeing–777-es megvásárlásáról. Ezek a gépek lehetővé tennék Vietnam és az Egyesült Államok között a közvetlen járatok beindítását. A gépeket 2002-ben és 2003-ban szállítaná az amerikai vállalat.Clinton a megbeszéléseket követően ellátogatott az Irodalom Templomába, arra az egyetemre, amelyet a vietnami császárok a leendő mandarinok oktatására a XI. században hoztak létre. Útját ezúttal is ezrek kísérték a vietnami főváros utcáin, az amerikai elnök többekkel kezet fogott.Az egyetemen elmondott beszédében az elnök lerótta kegyeletét a vietnami háború áldozatai előtt.Clinton szerint a washingtoni háborús emlékmű falán, amelyre felvésték mind az 58 ezer elesett amerikai katona nevét, képzeletben ott van a hárommillió bátor vietnami katona és civil neve is, aki életét vesztette a közel húsz évig tartó konfliktusban.Az amerikai elnök elismerte, hogy a két ország XVIII. századból gyökerező kapcsolatait teljesen tönkretette a háború, amely „a szenvedés forrása az előző nemzedékeknek, és az ígéreteké a következőknek”.A háború új, „rendkívüli kapcsolatban forrasztotta össze a két országot” – vélte Clinton, emlékeztetve arra, hogy jelenleg több mint egymillió vietnami származású ember él az Egyesült Államokban. Köszönetet mondott a hanoi kormánynak az eltűntnek nyilvánított amerikai katonák felkutatásában nyújtott segítségért.Clinton a vietnami állami tévében egyenes adásban közvetített beszédében egyúttal felhívta hallgatósága figyelmét az emberi jogok és a vallásszabadság fontosságára, valamint arra, hogy a délkelet-ázsiai ország vegye fontolóra politikai, majd gazdasági rendszerének liberalizálását. A vietnami emberi jogi aktivisták még a látogatás előtt Clintonhoz fordultak, hogy vesse fel Hanoiban a vietnami ellenzékiek kérdését. „Tapasztalataink megtanítottak minket arra, hogy sem a szabad vallásgyakorlás, sem a politikai ellenvélemény nyilvánítása nem veszélyezteti egy társadalom szilárdságát. Ellenkezőleg: erősíti a népben az intézményeinkbe vetett hitet” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem akarja és nem is tudja eszméit másokra rákényszeríteni.A Hanoi és Washington által júliusban aláírt kétoldalú kereskedelmi egyezmény politikai jelentőségét méltatta eközben Charlene Barshefsky, az elnök kereskedelmi képviselője Hanoiban, mondván, hogy Vietnam ezzel megindult a WTO-tagság felé is. Az üzleti élet több száz képviselője – amerikaiak és helyi üzletemberek – előtt tartott beszédében kifejtette, hogy az amerikai kongresszus által jövőre ratifikálandó egyezmény gazdasági jelentősége csak az egyik oldala az amerikai kereskedelmi politikának. Mint mondta, az egyezmény meggyorsítja Vietnam integrációját a világgazdaságba, különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségbe, és betetőzi a folyamatot, amely a Vietnamot sújtó amerikai kereskedelmi embargó 1994-es feloldásával kezdődött. Az egyezmény ratifikálása megnyitja az utat Vietnam és az Egyesült Államok úgynevezett normális kereskedelmi kapcsolataihoz, így ez az első lépés Vietnam tagsága felé a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) is.A vietnami kereskedelmi miniszter ugyanakkor elmondta, hogy bár a Hanoi által idén bevezetett gazdasági reformok célja a külföldi befektetők becsábítása, a befektetők érdeklődése egyelőre csekély.