Az Állami Számvevőszék még nem hivatalos munkaanyaga szerint az egykori SZOT-vagyon kezelésével megbízott Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványt 2,4 milliárd forintos kár érte. A korábbi SZOT-üdülők üzemeltetésére az alapítvány kuratóriuma által létrehozott Hunguest Vagyonkezelő Rt.-től ugyanis az eredetileg szociális feladatok ellátására átadott vagyon hozadékának java 2013-ig a Hunguest Hotels Rt. többségi tulajdonát megszerző külső befektetőkhöz kerül. A részvénytársaságnak átadott ingatlanok megváltásával – az ÁSZ nem hivatalos munkaanyaga szerint – néhány ágazati szakszervezet az indokoltnál összesen százmilliós nagyságrenddel több pénzhez jutott, nyolc magánszemély pedig átvette az MNÜA tulajdonába adott, az állami tulajdonból származó alapítványi vagyon feletti rendelkezési jogot.A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványt (MNÜA) az Antall-kormány hat szakszervezeti szövetség bevonásával azért hozta létre 1992-ben, hogy az egykori SZOT tulajdonában lévő szállodák, szállók és üdülők üzemeltetésével a bevételből a szociális üdültetési rendszert támogassa. Az MNÜA kuratóriuma ennek érdekében – mint százszázalékos tulajdonos – létrehozta a Hunguest Vagyonkezelő Rt.-t, amely az 1993-ban aláírt megállapodás értelmében az alapítvány tulajdonában lévő ingatlanokat először tíz, majd a későbbi módosítás értelmében húsz évre térítésmentes használatra kapta. A vagyonkezelő rt. 1996 májusában hozta létre a Hunguest Hotels Rt.-t, amelybe 829 millió forint értékben több tucat olyan kft.-t vitt be, amely a szóban forgó ingatlanokat üzemeltette. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkadokumentuma azonban rögzíti, hogy a részvénytársaság alapításáról soha nem tárgyalt a tulajdonos, vagyis az MNÜA kuratóriuma. Mint olvasható: a Hunguest Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója csak az alapítás után „tájékoztatta a kuratórium tagjait arról, hogy létrehozta a szálloda kft.-ket irányító Hunguest Hotels Rt.-t, megteremtve ezzel a külső befektetői tőke bevonásának lehetőségét. A jegyzőkönyv szerint a kuratórium tagjai a tájékoztatót tudomásul vették.”A részvénytársaság éves beszámolóiban az ezt követő, több lépcsőben megvalósított tőkeemelésről csak az olvasható, hogy mindez a „társaság, illetve az üzemeltető kft.-k használatában lévő szállodák tervezett felújításának folyamatos finanszírozása és a szükséges saját forrás biztosítása” miatt szükséges. A befektetőként megjelenő Eravis Rt. által szervezett konzorcium révén biztosított tőkeemeléseknek köszönhetően azonban a vállalkozásban kisebbségi tulajdonba került a Hunguest Vagyonkezelő Rt., így már nem rendelkezhetett az eredetileg gondjaira bízott egykori vagyon felett. Az ÁSZ munkaanyaga szerint „a hatáskörét meghaladó döntésekkel a Hunguest Rt. igazgatósága kivonta az MNÜA által apportált vagyont a kuratórium – mint az rt. egyszemélyes tulajdonosa – rendelkezése alól. A Hunguest Rt. ezen időszakban érvényben lévő alapító okirata gazdasági társaság alapítására, valamint azokban tulajdonosi vagy tagsági jogok megszerzésére és elidegenítésére nem hatalmazta fel az igazgatóságot”. A munkadokumentum azonban azt is megállapította, hogy az Eravis Rt. által biztosított működőtőke bevonása során a vagyonkezelő által apportált üzletrészek a valóságos értékükhöz képest 219 millió forinttal alul voltak értékelve. „A Vagyonkezelő értékben apportálta a közös vállalatba, s nem vette figyelembe, hogy a cégek többségének a saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Mindemellett a kft.-k tartós használatába adott ingatlanok értékét egyáltalán nem vették figyelembe az apport értékének megállapításakor, noha az, hogy hol található egy ingatlan és az, hogy az mekkora, nagyban befolyásolja a rajta épült szálloda jövedelemkitermelő képességét”– olvasható a dokumentumban.Jelentős tőkekivonásAz ÁSZ részletesen is áttekintette, hogy a szállodákat üzemeltető vállalat milyen körülmények között kötött szindikátusi szerződést az Eravis Rt.-vel. Eszerint a Hunguest Hotels Rt. összesen 1,8 milliárd forint értékben 16 éves lejárati időre, zártkörű kötvényeket bocsátott ki, amelyet az Eravis Rt. vásárolt meg. A befolyt pénzből azonban rögvest mintegy 1,7 milliárd forint értékben részvényeket és üzletrészeket vásárolt az Eravis Rt. érdekeltségi körébe tartozó vállalatoktól. A Domestore Kft. üzletrészére 991 milliót, a Cirrusz Rt. részvényeinek vásárlására 146 milliót, kötvényvásárlásra 573 milliót fordított. A számvevők szerint „e részesedések a Hunguest Hotels Rt.-be tőkeemeléssel belépő Eravis Rt. által képviselt konzorciummal a kereszttulajdonlást teremtik meg”. Mindez már a következő évben a Cirrusz Rt. esetében 68 milliós, a Domestore üzletrészeinél pedig 27 milliós értékvesztést jelentett. Mint olvasható: „Az ellenőrzés álláspontja szerint a fenti részesedések megszerzése érdekében történő kötvénykibocsátás eredményeként a Hunguest Hotels Rt.-ből jelentős tőkekivonás történt, illetve történik a kötvények beváltásáig. A kötvényeket az Eravis Rt. által képviselt konzorcium tagjai jegyezték le, és az ebből származó forrás a részvények és üzletrészek tekintetében viszszakerült e csoport érdekeltségi körébe. A kötvényt lejegyző gazdasági társaságok a Hunguest Rt.-től 15 évig rendszeres és biztonságos bevételhez jutnak a kötvények kamataiból, majd visszakapják a kötvények névértékét, miközben a Hunguest Rt. a szindikátusi szerződés szerint ötévi időtartamra lemondott a Hunguest Hotels Rt. osztalékáról (...) A várható kár értéke meghaladja a 4,7 milliárd forintot. Ebből a Hunguest Rt.-t és rajta keresztül az MNÜA-t érő kár mintegy 2,4 milliárd forint (...) A deklarált céllal ellentétben tehát a külső befektetők bevonása nem jelentett az rt. számára pótlólagos forrást (...), a Hunguest Vagyonkezelő Rt. pedig kisebbségi tulajdonossá vált.”12,4 milliós vételárAmikor létrejött a Hunguest Hotels Rt., az alapítók kimondták, hogy a vállalatból a „társaság részesedést kíván biztosítani a dolgozók részére”. Ennek érdekében még 1996-ban egymillió forintos törzstőkével létrehozták a Hunguest Managment Tőkebefektetési Kft.-t, amelynek a törzstőkéjét még abban az évben 36 millió forintra emelték – megteremtve ezzel a Hunguest Hotels Rt. ugyanilyen nagyságú részvénycsomagjának megvételére a pénzügyi forrás alapját. Az 1996 végén módosított alapító okirat tanúsága szerint a kft. felosztása révén „létrejött 51 százalékos arányú üzletrészt nyolc magánszemélynek értékesítették. Ebből négy a Hunguest Vagyonkezelő Rt., négy pedig a Hunguest Hotels Rt. igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja”. A számvevők azonban úgy látják: „ez az állítás négy főt illetően nem felel meg a valóságnak”, hiszen „négy külső magánszemély – mint arra az ÁSZ jelentése rámutat – a Hunguest Management Tőkebefektetési Kft. a Hunguest Hotels Rt.-ben megvalósított tőkeemelések és részvényeladások eredményeképpen a mérleg nyelvének szerepét tölti be, amelyben meghatározó szerephez jutott a Kft. 51 százalékos üzletrészét birtokló nyolc magánszemély. Ebből következően a Hunguest Hotels Rt.-t illető döntések nem hozhatók meg e nyolc magánszemély egyetértése nélkül. Lényegében tehát 12,4 millió forintos vételárért az MNÜA kuratóriumától átvették az MNÜA tulajdonába adott, állami tulajdonból származó alapítványi vagyon feletti rendelkezés jogát.”Szakszervezeti érdekkörA számvevők külön fejezetben foglalkoztak azzal a vagyonvesztéssel, amely szerintük abból fakadt, hogy az MNÜA-nak átadott ingatlanok, illetve azok felújítási kötelezettségének megváltása révén néhány ágazati szakszervezet az indokloltnál összesen százmilliós nagyságrenddel több pénzhez jutott. Mint olvasható: „Az MNÜA alapító okirata rögzítette, hogy az üdülővagyonba korábban a kooperációs szerződések alapján történt beruházásokkal megteremtett üdülési férőhelyek feletti rendelkezési jogok érvényesülését a jogosultak részére a kuratórium garantálja. Az alapítók azonban az alapító okiratban nem vállaltak kötelezettséget a kooperációs férőhelyek feltöltési jogának megváltására, és erre a kuratóriumot sem kötelezték.” Ennek ellenére a „kuratórium, illetve a Hunguest Rt. gyakorlatilag a megalapításától kezdve szorgalmazta a kooperációs kötelezettség megváltását (...) Az e célra fordított, összesen 1,5 milliárd forintból 450 millió forintnak a forrása az 1998. évi központi költségvetési támogatás volt. 708,8 millió forintot az MNÜA, illetve a Hunguest Rt. saját bevételéből használt fel erre a célra, amelynek ellenőrzését 1998-ban a kuratórium nem tette lehetővé (...) Az ellenőrzés megállapításai szerint az alapítványi célok teljesítése nem indokolta a kooperációs kötelezetettségek megváltását.”Az ÁSZ jelentésében azonban az is olvasható, hogy néhány esetben – például a szegedi Forrás Gyógyszálló és az egri Hotel Flóra esetében – a „megváltási értékek kétszeres áron szerepelnek”. A siófoki Tengerszem üdülő pedig 1998-ban annak ellenére szerepelt még ezen a listán, hogy azt 1997-ben értékesítették, és az új tulajdonos az üdülőt birtokba vette”.A számvevők munkadokumentumából kitűnik: az ÁSZ munkatársai az úgynevezett kooperációs kötelezettségek címén az ágazati szakszervezeteknek folyósított összegből több mint százmillió forinttal kevesebb összeg kifizetését tartották indokoltnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete esetében például a jelentés kifejti: a kifizetett 369,6 millió forint „123,6 millió forinttal magasabb az 1995. évben megállapított tartozásnál és 341,5 millió forinttal nagyobb az általunk 1998. január 15-ig meghatározott értéknél”. Az ÁSZ munkadokumentuma a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeténél például 35,1 millió, az Építők Szakszervezeti Szövetségénél 22,7 millió, a Vasutas Biztosító Egyesületnél 26,2 millió, a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeténél pedig 13,3 millió forintos túlfizetést mutatott ki.
Sinner szenvedése után megjelentek a kétkedők, a világelső csattanós választ adott
