Csaknem feledésbe merült

”A pártok kegye és gyűlölete által megzavarva lebeg az iszlám jellemképe a történelemben. Nincs a dicsőítésnek az a túlzó foka, melyre az iszlám jellemzésében valaha ne tévedtek; de nincs másrészt az a lealázó becsmérlés sem, mellyel az iszlám jellemét valaha ne illették volna. Felszínes lelkesedés meg felszínes szenvedélyesség karöltve működtek abban, hogy az iszlám erkölcsi állásáról a művelt közönség nem nyert hiteles tájékoztatást...” – hívta fel a figyelmet az iszlám gyakori félreértelmezésére az iszlám egyik legnagyobb ismerője egy tanulmányában. Goldziher Ignác, aki kora egyik legkiválóbb sémi filológusa volt, a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámkutatás megalapítója. Tetemes tudományos publikációja mellett tanított az egyetemen, és tanítványai szintén az orientalisták élvonalába emelkedtek.Tehetsége már korán megmutatkozott. A szorgalmas ifjú külföldi továbbtanulásáért maga Eötvös József járt közben, így előbb Berlinben, majd Leidenben, Lipcsében, Bécsben és Kairóban tanult. Mindössze húszévesen szerzett doktorátust, 1872-től a budapesti egyetem magántanára. Különleges értékű, 13 000 darabból álló levelezését ma az Akadémia keleti gyűjteménye őrzi.– Ebben az esztendőben együtt ünnepelhettük Goldziher születésének 150. és a keleti gyűjtemény fennállásának 50. évfordulóját. Goldziher számos külföldi tudóstársaságnak tagja volt, levelezése szakmai, tudományos szempontból is nagy kincs, mert abban az időben a nemzetközi kongresszusok mellett a levelezés volt a tudományos érintkezés legfőbb formája – hangsúlyozta a gyűjtemény jelentőségét dr. Apor Éva kandidátus, aki 1976 óta vezeti az MTA-könyvtár keleti gyűjteményét. A kettős évfordulót – millenniumi támogatással – konferenciával köszöntötték, melyre a mai orientalisztika azon jeles képviselőit hívták meg, akik foglalkoztak Goldziher munkásságával. Előadásaik alapján is nyilvánvaló lett, mennyire széles körű érdeklődést tanúsított Goldziher a Kelet iránt: az iszlámmal, a sémi filológiával, arab és héber nyelvészettel, az iszlám iráni elemeivel, a pogány arabok költészetének hagyományaival, a genízákkal egyaránt foglalkozott.– Nemzetközi hírét mutatja, hogy ebben az évben nemcsak mi emlékeztünk meg róla, Kairóban is rendeztek tiszteletére konferenciát. Az iszlám országokban ugyanakkor – bármely más nyugati orientalistához hasonlóan – nem vált ki osztatlan lelkesedést az életmű.Goldziher elsősorban németül írt, s bár művei sorra jelennek meg külföldön utánnyomásban, új fordításban, munkáit manapság alig ismeri a magyar közönség. Pedig magyarul is számos tanulmánya látott napvilágot, melyekből az Akadémia könyvtára – Ormos István szerkesztésében – bő válogatást nyújtott néhány évvel ezelőtt. Sok olyan részkérdés szerepel bennük – többek között a spanyolországi arabokról, a pogány arabok költészeti hagyományairól, az arab történetírásról, az iszlám világ fejlődési szakaszairól, a mohamedán jogtudományról –, melyet később az idegen nyelvű publikációkban fejtett ki. Goldziher életművének jobb megismeréséhez hozzájárul a magyar orientalisztika is, amikor néhány hónapon belül megjelentetik az emlékkonferencia teljes anyagát.Az Akadémia keleti gyűjteménye számtalan kincset rejt. Magát a gyűjteményt 1951-ben nyitották meg mint az MTA könyvtárának új egységét. Megformálása elsődlegesen Rásonyi László turkológus érdeme. Induláskor a gyűjtemény állománya mintegy 15 000 könyv, 1500 kézirat és néhány folyóirat volt. Különös becsben tartják a magyar Kelet-kutatás világhírű képviselőinek gyűjteményeit. A Szilágyi-gyűjteményt Szilágyi Dániel, a debreceni teológusból lett szabadságharcos szedte össze hosszú évek alatt Isztambulban, aki követte Kossuth Lajost a török emigrációba. Anyaga a gyűjtemény török kéziratainak gerincét képezi mindmáig. Az összesen negyven tételből álló csomaggyűjtemény felbecsülhetetlen értéket képvisel. A tibetisztika magyar megalapítójának, Kőrösi Csoma Sándornak kicsiny könyvtárát mintegy 3000 tibeti kézirattal és fanyomattal sikerült kiegészítenie a gyűjteménynek. Nemzetközi hírnévnek örvend az Országos Rabbiképző Intézet egykori tanárának, Kauffmann Dávidnak a hebraikagyűjteménye is. A kódexekből, kéziratokból, genízatöredékekből, valamint nyomtatott könyvekből álló gyűjteményt 1906-ban Goldziher Ignác mutatta be. Vámbéry Ármin hagyatékából 660 mű, köztük 56 török és perzsa nyelvű kézirat került a könyvtárba. Egyedülálló a mongol-mandzsu kéziratokból és fanyomatokból álló gyűjtemény is, melyet Ligeti Lajos alapított meg. Az utóbbi időszak legnagyobb beszerzése a 10 000 kötetes Scheiber-könyvtár volt.