Csoda kellene Iliescuék legyőzéséhez

Tizenhét és fél millió szavazati joggal bíró romániai állampolgárt várnak holnap az urnák elé, megválasztandó az új államelnököt, illetve a 327 tagú képviselőház és a 140-es létszámú szenátus tagjait a következő négyéves mandátumra.A részvételi szándék meglehetősen magasnak mondható – felmérések szerint 75 százalék körüli –, de az országban a választások előtti hangulat sokkal lagymatagabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor az emberek többsége az „igazi rendszerváltásra” készült, és le is váltotta az addigi folyamatosan regnáló posztkommunista hatalmat. Az úgynevezett demokratikus erőkbe vetett hitet, bizalmat azonban sem az első mandátuma után visszavonuló Emil Constanti-nescu elnök, sem a túlságosan heterogén és folyamatos belső válságokkal küszködött kormánykoalíció nem szolgálta meg – ezért nem lehet ezúttal szoros versenyre, meglepetéseredményre számítani. Az elmúlt négy év gazdasági és integrációs kudarcai miatt holnap a szavazatok tömege helyezi vissza a hatalomba Ion Iliescu alakulatát, a Szociális Demokrácia Romániai Pártját (PDSR), illetve küldi az elnökválasztás második fordulójába a 71 éves, nagy kommunista múlttal rendelkező politikust. A legutolsó közvélemény-kutatások Iliescunak 40-41 százalékot jósolnak, és mellette minden jel szerint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) első emberét, Corneliu Vadim Tudort látják a második fordulóban, 18 százalékkal.Egy távolabbra tekintő felmérés szerint a második fordulóban Iliescu 62–65 százalékos eredménnyel győzné le Vadim Tudort, de az a tény, hogy a legfőbb állami tisztségért egy volt központi bizottsági tag és Ceausescu egykori udvari költője mérkőzik majd meg, előrevetíti, hogy milyen lesz Románia külföldi megítélése a hétfőre vagy keddre várható eredményhirdetést követően.A tegnapi központi román lapok különben fittyet hánytak a kampánycsendre, és a közvélemény-kutatási adatok közlése mellett tovább taglalták a választások előtti utolsó politikai botrányt, a volt román titkosrendőrség – a hírhedt Securitate – doszsziéit vizsgáló országos bizottság szerda este nyilvánosságra hozott jelentését. Mint ismeretes, két névsor jelent meg: az egyik listán azok a honatyajelöltek szerepeltek, akik annak idején a politikai rendőrségi tevékenység fogalmát kimerítő módon súgtak be, a másikon pedig azok, akiknek az akciói nem voltak közvetlenül dokumentálhatóak. A parlamenti pártok jobbára várakozó álláspontra helyezkedtek leleplezett jelöltjeik politikai jövőjét illetően, egyedül a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezérkara közölte, hogy megválik a listákon szereplő embereitől. A legtöbb kommentár ugyanakkor rávilágít a lusztrációs bizottság eljárásának fonákságaira. A grémium egyrészt nem fejezte be a jelöltek átvilágítását – a PD és a PRM fővárosi jelöltjeit például nem vették górcső alá –, de úgymond nem értek rá magának Ion Iliescunak az ellenőrzésére sem. Tekintettel arra, hogy az átvilágítási törvény megengedhetetlenül későn – egy évtizeddel a rendszerváltás után – jelent meg, és így is nagy hiányosságai vannak, a múlt ilyen jellegű tisztázása ugyanúgy nem sikerült Romániában, mint a társadalmi és gazdasági átalakításra tett gyenge kísérletek. Ez az egyik oka annak, hogy a PDSR előre bejelentett választási győzelmét követően az ország a továbbiakban még kevésbé minősül majd komoly tagjelöltnek a NATO és az Európai Unió számára, és permanentizálja a szürke zónához való tartozását, annak minden negatív következményével együtt.