Én nem tudom...

Én nem tudom, hogy a magyar média képes-e befolyásolni az amerikai választások végeredményét. A végeredmény kialakítása, illetve megállapítása odaát, a birodalomban is nehézségekbe ütközött, de mivel tényleg csak néhány szavazaton múlik, ki lesz az Egyesült Államok új elnöke, talán lehetséges, hogy a honi balliberális, illetve konzervatív radikális zsurnaliszták voksa lesz a döntő. Miért ne? A liberális és a radikális egyaránt nagy akarással feszül az ügynek, s a közmondást némiképp kifordítva olykor a nagyakarásnak (a nem akaráshoz hasonlóan) is nyögés a vége.Megállapítható, hogy nemcsak Amerikában megy nehezen a számolás, hanem a Népszabadság – egyébként profi – szerkesztőségében is. A következő matematikai bravúrt, amelyre a közkedvelt lap zsurnalisztája sort kerített, én a fentebb jelzett nagy akarásnak tulajdonítanám, bár a szerző úgy tesz, mintha neki édesmindegy volna, hogy Bush vagy Gore lesz a befutó. Tessék jól figyelni! Idézem: „... a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak hatvan százaléka hajlandó tovább várakozni a végleges eredményre. Szinte ugyanennyien vélik úgy, hogy a kézi számlálási eredményeket be kell számítani, miközben a többség a gépi módszereket tartja megbízhatónak.”Ez, ha felszínesen nézzük a dolgot, azt jelenti, hogy Amerika összlakossága önmagához mérve legalább 121 százalék, mivel a hatvan százalékkal szembeni többség minimum 61 százalék. Ám ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, azt kell hinnünk, hogy a Népszabadság úgy látja, az amerikaiak egy része az általa megbízhatónak vélt módszer elé helyezi a megbízhatatlant. Ez nem vet jó fényt a birodalom népére. Ez kissé bizáncos.No, most nézzünk egy másfajta nagy nekibuzdulást!A nemzeti radikálisnak, vagy mi a csudának nevezhető publicista a következőket írja hetilapjában: „Amerika kettéhasadt. A kisebbik, de hangosabb fele a tengerparton él. Ez, mint a médiából megtudtuk, főleg hollywoodi színészekből és a CNN televízióból áll, továbbá nőnemű, másságtisztelő, kisebbségi, sőt egyenesen fekete bőrű, vagy ha nem az, akkor zsidó – lásd Liebermant. A nagyobbik Amerika fehér, középosztályhoz tartozó, hülye bunkó és katolikus.” Másutt: „Az egyik a katolikus, konzervatív, kisvárosi és déli Amerika jelképe, a másik a zsidó, multikulturális és nagyvárosi Amerikáé.”Ez elemzésnek, kissé sommás ugyan, de attól még netán a valósághoz is lehet köze. Egy bökkenő van: az amerikai többség nem katolikus, hanem – közhelyszerűen – protestáns. Továbbá: „... a színes USA-térképre nézve az alábbi empirikus tapasztalatot nyerjük: az államok bő hatvan százaléka Bush mellett áll! Ugyanezt számszerűsítve Busht támogatja úgy harminc állam, Gore-t a fele. A töbi néhányban áll a bál: addig számlálgatják a szavazatokat, amíg Gore ki nem jön.” Az interneten november 23-án található adatok szerint Bush 29, Gore 17 államban nyert. Tehát a radiko-konzervatív érvelés lényegében igaz. Gore viszont erre azt felelné: az összes szavazópolgárt számítva mégiscsak én kaptam több szavazatot.Hogy értelmes dolog-e itt, a provincián ebbe a vitába beszállni, én nem tudom...