Erősítenék az egyházak ellenőrzését

Minimális formai követelményeknek megfelelve egyelőre bárki jegyeztethet be egyházat Magyarországon. A státus több privilégiummal jár: az egyházak mentesek például a különböző helyi adók alól, teljes illetékmentességet élveznek. Várhatóan azonban még az idén a parlament elé kerül az egyház-alapítási törvény módosításának tervezete, amely szerint már hitelveikről is nyilatkozniuk kell azoknak, akik egyházat kívánnak bejegyeztetni, valamint lehetővé válik az egyedi kontroll és szűrés. Jelenleg közel száz bejegyzett közösség létezik Magyarországon, amelyek működését tulajdonképpen nem ellenőrzik.S emmi nem szükséges az egyházalapításhoz. Annak viszont, hogy az egyházat nyilvántartásba is vegyék, már vannak formális feltételei a bíróságon. Kell száz alapító, egy alapszabály és egy nyilatkozat arról, hogy a tagok azonos hitelveket követnek, illetve hogy a vallásos tevékenység – amit folytatni kívánnak – nem ütközik az alkotmányba. A nyilvántartásba vétel ugyanakkor nem ahhoz szükséges, hogy valaki gyakorolhassa a vallását – mondta lapunknak Schanda Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője.Jelenleg száz fölött van a nyilvántartott egyházak száma. Pontos adat azért nincs, mert minden megyei bíróságon lehetőség van a bejegyeztetésre, ugyanakkor vannak olyan közösségek, amelyek már megszűntek, de a bíróság még nyilvántartja őket. Csak egy-két esetben történt meg, hogy a bejegyzési kérvényt elutasították, mivel az egyházak működésének tartalmi megítélése a formálisan nyilvántartásba vevő bíróságnak nem feladata. Így fordulhatott elő az, hogy Magyarországon több olyan egyházat is nyilvántartásba vettek, amelyek korábban nemzetközi szinten kétes megítélésnek örvendtek.– Bizonyos szempontból vizsgálhatók az egyházak, hiszen közpénzekhez jutnak. Ugyanakkor nem állnak törvényességi felügyelet alatt, sajátos autonómiát élveznek. Ha egy egyház törvénysértést követ el, akkor föl kell szólítani arra, hogy ezzel a tevékenységével hagyjon fel. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ügyészség pert indíthat, amelynek következtében törölhetik a nyilvántartásból. De itt sem feloszlatásról, hanem csak formális lépésről van szó – mondta Schanda Balázs.Előnyök, kedvezményekA státus rengeteg kisebb-nagyobb előnnyel jár. Az egyházak mentesek a különböző helyi adók alól, teljes illetékmentességet élveznek, így nem kell fizetniük vagyonszerzési illetéket és különböző peres eljárások költségeit. Sajátos munkaviszonyt köthetnek egyházi személyekkel, akik bizonyos körülmények között mentesülhetnek a katonai szolgálat alól. Az egyház olyan jogi személy, amely termőföldtulajdonra tehet szert – míg más jogi személyek egyáltalán nem – igaz csak ajándékozás vagy öröklés útján. Ezen kedvezmények összessége olyan csoportok számára is vonzóvá teheti az egyházalapítást, amelyek valójában nem vallási jellegű tevékenységet folytatnak – szögezte le a titkárság vezetője.A törvénymódosítás ezeket a hiányosságokat kívánja korrigálni. Ezért a javaslat úgy fogalmaz: „Vallásnak olyan világnézet minősül, amely természetfelettire irányuló tanokkal rendelkezik, a valóság egészére irányul, valamint a jó erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő, sajátos magatartási követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja”. Ugyanakkor nem tekinthető vallásnak: „az elsődlegesen politikai, pszichológiai, parapszichológiai, gazdasági vállalkozás vagy tevékenység”.– A vallás igazságtartalmával kapcsolatban az állam nem foglalhat állást, abban viszont igen, hogy annak a jogi személynek, amit egyháznak tekint, milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A tervezet – amely várhatóan még idén a parlament elé kerül – szerint a vallási csoportoknak már hitelveikről is nyilatkozniuk kell – tájékoztatott Schanda Balázs. Hozzátette: a visszamenőlegesség kérdését általánosságban nem teszik lehetővé a jogszabályok, de ha a jövőben az ügyészség valamely közösségről úgy találja, hogy nem vallásos tevékenységet folytat, akkor a bíróságon pert indíthat. Az egyedi kontroll és szűrés lehetőségét a törvény már biztosítani fogja. A törvény nem adhat meghatározást arra az ontológiai kérdésre, mi a vallás, viszont jogi fogalommá teszi azzal, hogy vallásgyakorlat céljából egyházalapítást tesz lehetővé. Ugyanakkor a vallásszabadságot az állam elismeri, nem adja, míg a különböző támogatásokat, kedvezményeket viszont igen. Tehát mérlegelheti azt – nem önkényes, hanem mérhető alapon –, hogy kiket részesít támogatásban és kiket nem – szögezte le a titkárság vezetője.A történelem tükrében– A katolikus egyháznak nincsen hivatalos állásfoglalása a kisközösségekkel kapcsolatban, mivel amennyiben ők egyháznak tartják magukat, a bíróságon kérhetik ennek megállapítását – mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Megjegyezte: az elnevezés körül lehetnek félreértések vagy meg nem értések. Más országokban is kérdéses annak meghatározása, hogy mit nevezünk egyháznak. Például Magyarországon is négy nagy történelmi egyházról beszélünk, holott a zsidó hitközségek szövetsége nem egyház, magukat sem definiálják annak. Az elnevezés tehát problémát jelenthet, de ez jogi kategória – mondta Veres.– Ugyan tudomásunk van egyes közösségek bizonyos kijelentéseiről, amelyek negatív színben tüntetik fel – jelen esetben – a katolikus egyházat, a magunk részéről tartózkodtunk és tartózkodunk bármilyen minősítéstől. Amennyiben tévtanításokkal találkozunk ezen kisegyházak részéről, bizonyos szinten fölléphetünk, még ha nem is tiltakozás formájában. Inkább a saját híveinknek jelezzük ezen tanítások tarthatatlanságát, mivel másra nincs is módunk – tájékoztatott Veres. Megjegyezte: helyi szinten ugyan vannak kapcsolataik a kisebb közösségekkel, de hivatalosan az egyház felső vezetésének nincs.– Mint minden egyház, mi is megkaptuk a módosító tervezetet véleményezésre. Szeretném most is hangoztatni, hogy egyes híresztelésekkel ellentétben nem mi kezdeményeztük a módosítást. Sőt a véleményünk éppen a kisegyházakat védte volna, ugyanis az egyik paragrafussal kapcsolatban jeleztük, hogy nem találjuk szerencsésnek az egyes felekezetek közötti megkülönböztetés lehetőségének megteremtését. Ugyanakkor a kormány szempontjai jogosnak tűnnek, hogy csak olyan közösségek működhessenek, amelyek valóban vallási tevékenységet folytatnak, és nem más célokra használják fel a különböző jogokat, előnyöket, amelyeket az egyházi státus biztosít – mondta Veres.TiltakozókA tervezett módosítás ellen több kisegyház is tiltakozását fejezte ki, mint például a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Közleményükben leszögezik: bár a módosításnak vannak olyan rendelkezései, amelyek sem egyházuk érdekeivel, sem pedig az állam és az egyházak viszonyára vonatkozó elvárásaikkal nem ellentétesek, az érintett jogszabály bárminemű módosítását ellenzik. „Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy abban az esetben, ha akár a legcsekélyebb módosítás miatt az ügy a parlament elé kerül, úgy megőrizhető a jelenleg hatályban lévő jogszabály progresszív intézményrendszere, liberális szelleme” – olvasható a dokumentumban. A közösség szerint a tervezet több tárgykörben olyan bizonytalan jogi kategóriákat tartalmaz, amelyek adott esetben rendkívül széles mérlegelési jogot biztosítanak a bejegyző bíróságok és a felügyelő szervek számára, illetve lehetőséget teremtenek arra, hogy a bejegyzett egyházak között akár politikai célú, indokolatlan különbségtétel legyen alkalmazható.