Guberálás napijeggyel

A csörögi guberálók kiléptek az illegalitásból. A település határában működő szeméttelep üzemeltetője néhány hónapja szabályozta a korábban tiltott, jobb esetben megtűrt tevékenységet, így az érvényes egészségügyi igazolással rendelkező, munkavédelmilegkioktatott csörögi polgárok hatszáz forintos napidíj ellenébenreggel hattól délután négyig kedvükre túrhatják a hulladékot.A szeméttelepen nincs ebédszünet. Igaz, nem is hiányzik senkinek, mert aki beteszi a lábát a civilizáció rothadó maradványai közé, az sok mindenre gondol, de étkezésre csak ritkán. Ezért hiába üt delet a sződi vagy a váci nagytemplom harangja, a csörögi guberálók nem készítik elő az otthonról hozott elemózsiát, nem vetkőztetnek papírszalvétába öltöztetett szendvicset, még csak vizet sem isznak, hanem leginkább a dombtetőn tornyosuló főkaput lesik, újabb bűzös szállítmányt remélve.Heten támasztják a kurkászás segédeszközévé lefokozott kerti szerszámokat: ők a szerencsések – a sződ-csörögi heti hetes –, akik rézre, vasra s egyéb, a kerítésén túl ismét értékké váló anyagra vadászhatnak hétfőtől péntekig.– A vörösréz a legjobb áru, és a legritkább is. Mert vasat még csak-csak talál az ember, de azért jó, ha négy-öt forintot kapunk kilónként. Egy lavór tíz forint, egy fazék még annyi sem, lehet számolni, hogy mennyit kell hajtani a napi hatszáz forintért – ismerteti a szakma árnyoldalát a rangidős férfi, ám a guberálás rejtelmeiben való elmélyülést megakadályozza a hőn áhított teherautó érkezése.A jármű méltóságteljes lassúsággal tolat a kétoldalt sorfalat álló emberek közé. Aztán felbőg a motor, s a szerkezet kinyomja magából a doboz alakúvá préselődött limlomot. A guberálók nem várják meg a vajúdás végét, a szeméttömb még félúton billeg ég és föld között, amikor már döfik, taszítják minden irányból. Rothadó avar, nyálkás falevelek hullanak szerteszét, napilapok és egyéb papírnemű gördül le a megbolygatott halom tetejéről, ám fém csak elvétve akad: néhány edény, pár méter huzal meg egy rozsdás olajoshordó a zsákmány. A szemétszállítónak már nyoma sincs, amikor a kis csoport még mindig böködi a kupacot. Mindhiába.– Hagyjad má’, látod, hogy ennyi! – elégelik meg a férfiak a reménytelen küzdelmet, s leparancsolják az asszonyokat a szemétdombról. Felmérik az árut, elgurítják a hordót, hogy ne legyen útban, ha jön a következő gépkocsi.– Mink vagy három hónapja tudtuk meg az intézkedést, hogy csak pénzért jöhetünk guberálni – mondják a nők, társaik ténykedését figyelve.– Mer’ vót, aki lopott az irodából, oszt’ azér kellett a rendszabály. De azok nem is guberáltak, szóval tényleg nem a szemét miatt gyöttek ki a telepre.– Láthassák, hogy mi ittuk meg a levét, mer’ ebből – int fejével a hordó felé – biztosan nem fog összejönni a hatszáz forint.A férfiak végeznek a rakodással, s beállnak a panaszkodók közé.– Amikor még nem volt ez a rendszer, ötvenen-hatvanan éltünk a szemétből. De most csak heten-nyolcan jöhetünk ki hetente, a többiek elveszítették még ezt a kicsi keresetet is. Ráadásul még hordókban sem gyújthatunk tüzet, mert akit a rendészek rajtakapnak, azonnal kitiltják. Csakhogy jön a tél, s a fagy a szeméttelepet sem kíméli.– Otthon sem égethetjük le a vezetékről a műanyagot, megtiltotta a polgármester. Ha megpróbáljuk, jön a rendőr. Ötvenezer forint a büntetés, és a drótot is elviszik.Hunka Ferenc, az Otto Magyarország Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. váci telepének igazgatója természetesen tud a tűzgyújtási tilalomról, mint ahogy a guberálók egyéb problémái sem ismeretlenek előtte. A szeméttelep üzemeltetőjeként ugyanakkor állítja: a létező legjobb megoldást sikerült megtalálniuk.– A szeméttelep veszélyes üzem, ahova engedély nélkül nem léphet be senki. Évekig próbáltuk megakadályozni a guberálók bejutását, sikertelenül, hiszen két kilométer hosszú a létesítmény kerítése, s lehetetlen ellenőrizni. Az idén tavasszal kezdtük megszervezni a tevékenységet, s először arra gondoltunk: majd a csörögi közösség vezetője jelöli ki, hogy adott napon kik dolgozhatnak a telepen. Csakhogy az ötlet két nap alatt kútba esett, mert az illető a barátait, rokonait, családtagjait nevezte meg.A kft. vezetője a kudarc ellenére sem adta föl a reményt, s Sződ-Csörög polgármesterével, valamint a telepet biztosító őrző-védő cég képviselőjével karöltve kidolgozták a Magyarországon mind ez ideig egyedülálló hulladékhasznosító rendszert.– Jelenleg az önkormányzat jelöli ki a guberáló személyeket, mi megfogalmaztuk a rendszabályokat, az őrző-védő cég pedig tudomásul veszi és betartatja azokat. Ilyen például a tűzgyújtási tilalom, hiszen a szeméttelepen keletkezett tűz eloltása akár hónapokig is eltarthat. A legfontosabb mégis a guberálók létszáma, mivel korábban olyan tömegben lepték el a hulladéklerakót, ami magában hordozta a súlyos baleset lehetőségét. Elengedhetetlen az egészség- és a munkavédelem: a jelöltek fertőzés elleni kombinált védőoltást kaptak, s egy munkavédelmis szakember a telep rendjéről is kioktatta a jelentkezőket. Ez egyébként az Otto kft. más alkalmazottaira is érvényes.Hunka Ferenc szerint a kezdeti, átmeneti időszakot követően a sződi telepen rend lett, s már nincsenek a régebbi időkre emlékeztető zavarok. Az intézkedések bevezetését megelőzően ugyanis gyakori volt a rendbontás, a guberálók alkalmanként már a kapuban összevesztek. S a hatszáz forintos napidíj bevezetését is épp a rendfenntartás tette szükségessé.– A feladatok gyarapodása miatt az Otto kft.-vel szerződött őrző-védő cégnek egy fővel növelnie kellett a létszámot. Kiszámítottuk, hogy ennek az embernek a munkabére, illetve az egyéb költségek napi 3600 forintba kerülnek, s ez egy guberálóra leosztva kiadja a hatszáz forintos napijegy árát.Az új szisztéma fejlődése azonban nem állt meg a jelenlegi szinten. Fábián József, Sződ-Csörög polgármestere máris a továbblépés lehetőségeiről számol be.– A rendezett guberálás egyfajta munkahelyteremtés, amely a 20 százalék körüli munkanélküliséggel küszködő Csörög településrészen óriási segítség, és egyben szociális támogatás is, mivel a napi kereset akár több ezer forint is lehet. Ugyanakkor tudjuk, hogy az érintettek sérelmezik a napidíj fizetésének kötelezettségét, ezért az Otto kft.-vel egyetértésben kidolgoztuk a hatszáz forintos belépő megszüntetésének feltételét. A kft. a közeljövőben meg kíván állapodni az őrző-védő céggel, hogy a guberálók ne napidíj ellenében, hanem az őrző-védő tulajdonosai által létrehozandó új, felvásárló céggel szerződve dolgozzanak a telepen. Ráadásul így a hasznos anyagokat sem kellene külső személynek értékesíteni.Sződ-Csörögön tehát a magyar gazdaság történelmi pillanatai zajlanak: az őrökből hasznosító, a guberálókból pedig szerződéses partnerek lesznek, s szorgos tevékenységük nyomán idővel bizonyosan megszületik a szeméttúrás adószáma is.