Hazánk európai uniós csatlakozása miatt a határainkon túl élő magyarok az anyaországétól merően különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig eltérő fejlődési pályára kerülhetnek – mondta tegnap Apró István, a Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója felmérésük eredményeit ismertetve.Határon túli és anyaországi magyarok körében is elvégezték az intézet munkatársai az integrációs esélyeket és veszélyeket vizsgáló reprezentatív felmérést. A két összehasonlító szociológiai vizsgálat a készülő státustörvényről alkotott véleményeket gyűjtötte össze – közölte Dobos Ferenc kutatási igazgató.Elmondta: az eredmények határozottan cáfolni látszanak azokat az előzetes magyarországi félelmeket, amelyek szerint a határon túli magyarok különleges státusa az azonnali és tömeges bevándorlást vonná maga után. Ugyanakkor a különleges státust kérelmezők várható aránya 64 és 85 százalék között mozog. Kiemelte, hogy a határon túli magyarok a legális munkavállalás mellett teszik le a voksot, és készek elfogadni az itteni adózási feltételeket is.Dobos Ferenc megjegyezte: a státustörvényt az anyaországi magyarok több mint 60 százaléka elfogadná. E megkérdezettek szerint viszont a honi magyarok 70 százaléka elutasítaná azt. A való és a vélt megítélés közti szakadékszerű különbséget a kutatási igazgató szerint az okozhatja, hogy a hazai magyarság médiából és más információs csatornákból szerzett ismeretei ezt erősítik meg bennük.
Viharok jönnek: elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az országra, de van, ahol másodfokút
