Karcsu Arzén és Vác

Ma már a történészek közül sem sokan ismerik Karcsu Antal Arzén (1827–1893) különös nevét. A ferences szerzetes helytörténeti és egyháztörténeti műveivel vált ismertté a múlt században. Nagy történész kortársai mellett lelkes amatőr volt, aki számtalan fontos adalék összegyűjtésével alkotta meg fontos munkáit.A Pozsony vármegyei Vásárúton született, szülei földművesek voltak. Szláv családnevét (Krecsó) változtatta magyarra, amelyhez szerzetesi névként a szintén ritka hangzású, IV–V. században élt Szent Arzéniusz nevét választotta. Szerzetesi újoncévét Szécsényben töltötte, majd Szegeden, később Gyöngyösön tanult teológiát. Itt érte az 1848-as forradalom, és Kossuth beszéde után 1848 szeptemberében nem késlekedett klerikustársaival együtt honvédnek állni. Karcsu Arzénnek szerencséje volt: e kitérő nem törte ketté szerzetesi pályáját. Gyöngyösre visszatérve előbb örökfogadalmat tett, majd a teológia befejeztével Kecskeméten pappá szentelték. Gyöngyösön, Kecskeméten, Jászberényben volt gimnáziumi tanár, a szolnoki gimnázium igazgatójaként is működött. 1867-ben A szerzetes rendek egyetemes története; 1869-1871 között, A római pápák története Szt. Pétertől korunkig című munkája jelent meg.Élete talán legjelentősebb részét Vácott töltötte, ahol nekilátott a város történetének megírásához. 1880 és 1889 között kilenc füzetben látott napvilágot Mayer Sándor váci nyomdász jóvoltából a Vácz város története. Karcsu elsősorban a helyben föllelhető levéltári dokumentumokra támaszkodott. A mendemonda szerint, mivel szerzetesi élete nem tette lehetővé, hogy minden idejét a levéltárban töltse, „megvesztegette” a levéltári szolgát, aki egy-egy ezüsthúszasért elnézte, ha a tudós szerzetes éjszakára elvitte a kutatott iratokat.A Vácz város története könyv alakban ma már nehezen hozzáférhető, ráadásul a Karcsu Arzén által használt dokumentumok egy része a XIX. század óta eltűnt. Egy fontos, 1062 darabból álló iratköteget például a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztálya vásárolt meg Wachtel Gyula budapesti antikváriustól a húszas években. Ezek a dokumentumok 1945-ben égtek el az Országos Levéltárban. Igaz, 1983-ban Sápi Vilmos szerkesztésében megjelent két kötetben a sokkal korszerűbb Vác története, ám Karcsu Arzén műve a helytörténet kutatói számára továbbra is nélkülözhetetlen forrás.A váci Tragor Ignác Múzeum és az Enciklopédia Humana Egyesület a közelmúltban jelentette meg Zomborka Márta szerkesztésében a könyv CD-változatát. Nagyon szerencsés, hogy a lehetőségekhez képest pótolták az eredeti könyv hiányosságait, és használható mutatóval látták el, valamint képekkel és hangzó anyagokkal színesítették. (Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. Vác, 2000. Ára: 5000 forint.)