Kemény viták a klímakonferencián

Míg a november 13-án, Hágában megnyílt, az éghajlati változásokkal foglalkozó ENSZ-konferencián múlt héten száznyolcvan ország szakértője tárgyalt egymással, hétfő óta a magasabb diplomácia képviselői is csatlakoztak hozzájuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentését előirányzó dokumentumok aláírásáról.Eddig harmincnyolc, többségében fejlődő ország írta alá az 1997-es, kiotói egyezményt. Bár teljesen bizonyítani nem tudják, de egyre több tudós állítja, hogy ózonkárosító tevékenységével igenis köze van az emberiségnek a globális felmelegedéshez. A három évvel ezelőtt elfogadott kiotói egyezmény értelmében legalább ötvenöt országnak kell ratifikálnia, hogy az általuk kibocsátott károsanyagokból a szén-dioxid-mennyiség nem haladja meg az ötvenöt százalékot. A hágai tanácskozás az egyezmény megvalósításáról, az abban foglalt intézkedések végrehajtásáról szól – nem túl sok sikerrel.A fejlődő országok szerint az iparilag fejlett államok Kioto óta nemhogy csökkentették, de növelték a felmelegedést okozó gázok kibocsátását. Komoly vita van az Európai Unió és az Egyesült Államok között: míg az uniós országok szerint minden országot egyenként kellene kényszeríteni a csökkentésre, az amerikaiak ellenzik az elképzelést. Nem véletlenül: az Amerikai Egyesült Államok messze az élen jár a gázkibocsátásban.A helyszínen tárgyaló Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta: mindenképpen hasznosak voltak a múlt heti, szakértői szintű tárgyalások, melyre a döntéshozók számára végzett erőfelmérés volt a jellemző. A visegrádi négyek az EU-hoz csatlakozni kívánó országok közül a magyar és a lengyel szakértők dolgoznak a leghatékonyabban. Míg a lengyelek azzal küszködnek, hogy szennyezőanyag-kibocsátásuk eléri az összafrikai mennyiséget, mi kisebb ország lévén nem állunk ennyire roszszul, s a technológiánk is valamennyivel fejlettebb. Szemben néhány EU-tagországgal, Magyarország be tudta tartani a Kiotóban vállalt szintentartási kötelezettséget. A Környezetvédelmi Minisztérium egyik Hágában tárgyaló munkatársától megtudtuk, hogy a társulni kívánó országokkal tegnap ültek le egyeztetés végett az Európai Unió képviselői. Az EU tizenöt tagországa ugyanis már elhatározta egymás között, hogy megpróbálják felgyorsítani a ratifikációs egyezményt. Bár a kiotói egyezményt valójában inkább kemény politikai szándéknyilatkozatnak, semmint jogilag kötelező érvényű határozatnak lehet tekinteni, még így is sokan ágálnak ellene. Ha Kanada, Oroszország vagy az USA megmakacsolja magát, az EU-tagországok és a fejlődő országok akarata édeskevés lesz ahhoz, hogy a gázkibocsátással kapcsolatban bármiféle nemzetközi jogi eszköz hatályba léphessen.