Pedig olyan cuki neve van, Tytti Tuppurainen, a Tytti néni, mintha Mary Poppins legjobb barátnője lenne, aki nagy adag palacsintát süt, meg a palacsintánál is fincsibb sütiket, aztán mesét olvas és kisnadrágot kötöget, s ha leszállt az este, és nem látja senki sem, csak a kicsikét elpirult Hold kisasszony, akkor rénszarvas hátra pattan, és ellovagol Aurora Borealis bácsi házába, titkos légyottra.
Vagy esetleg az lehet még, hogy Tytti néni a Kalevalában lakik, ott volt már Vejnemöjnen születésénél is, amikor:
„Egymaga ér az éjjel hozzánk, / A nap egymaga köszönt ránk, / Egymaga termett Vejnemöjnen, / Nőtt a nótafa oly fönnen, / Kave asszony kebeléből, / Ilmatár anya öléből.”
Bizony, így történt, és Tytti néni volt a bába Ilmatár anya mellett. Aztán Vejnemöjnen születése után gyorsan visszament az égbe, mert ott:
„Vala ím egy szűz, ég leánya, / Kave, szép teremtő tündér, / Nagy szentségben élt az égben, / Mind szüntelen szüzességben - / Égi szérűsudvarokon, / Egyarányos avarokon.”
Ilyesmikét képzel az ember, ha meghallja ezt a nevet, Tytti Tuppurainen. Tytti néni.
Aztán tessék, megint szembe robog a valóság, Valóság nevű nagybácsikánk, egy nagyon öreg, oldalkocsis Pannónia motorkerékpáron, és az oldalkocsiban ott ül Lenin, ölében az európai szociáldemokráciával, és éktelen vigyor ül a képén. És kiderül, hogy
Tytti néni nem Aurora Borealis bácsinál szokott titkos légyottozni, hanem Lenin bácsinál, és palacsintát sem süt, helyette aljas és pitiáner gonoszságokat és butaságokat beszél, nagy-nagy öntudattal, ami az aljas és gonosz és hülye emberek elidegeníthetetlen tulajdonsága. Az aljas és gonosz és hülye emberek pedig manapság zömében mind ott tömörülnek, az „európai szociáldemokráciában” – tisztelet a kivételnek –,
meg a nyugati woke, cancel culture, LMBTQ, anarchista, kommunista és antifa világban – itt viszont nincs kivétel.
És Tytti néni sem kivétel.
Ugyanis Tytti néni elérkezettnek látta az időt, hogy megszólaljon „magyar ügyben”. Illetve nagy valószínűséggel ő nem látta elérkezettnek az időt, nem látott ő semmit, ezek soha nem látnak semmit sem, csak időről időre elmegy hozzájuk Lenin bácsi valamelyik dédunokája, valamelyik NGO, és elmondja, mit kell hirtelen meglátni, minek van itt az ideje.