Az ukrajnai háborúnak az a visszás hatása volt, hogy növelte Európa, különösen Németország külső függőségét. Ma német vegyipari vállalatok építik a világ legnagyobb feldolgozóüzemeit Kínában, orosz gázt használva, amelyet otthon nem tudnak beszerezni. A Trump-kormányzat ellentmondásban áll az európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat támasztanak a háborúval kapcsolatban, instabil kisebbségi kormányokban ülve, amelyek közül sok lábbal tiporja a demokrácia alapelveit az ellenzék elnyomása érdekében. A nagy európai többség békét akar, de ez a vágy nem jelenik meg politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok felforgatják a demokratikus folyamatokat. (…)

Az amerikai diplomáciának továbbra is ki kell állnia a valódi demokrácia, a szólásszabadság és az európai nemzetek egyedi jellemének és történelmének bocsánatkérés nélküli ünneplése mellett. Amerika arra ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák a szellemnek ezt az újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban nagy optimizmusra ad okot.

Célunk az kell legyen, hogy segítsünk Európának korrigálni jelenlegi pályáját. Szükségünk lesz egy erős Európára, amely segít nekünk sikeresen versenyezni, és amely velünk együttműködve megakadályozza, hogy bármely ellenség uralja Európát. (…) Együtt akarunk működni azokkal az összetartó országokkal, amelyek vissza akarják állítani korábbi nagyságukat.

Átfogó európai politikánknak a következőket kell prioritásként kezelnie: 

• A stabilitás feltételeinek helyreállítása Európában és a stratégiai stabilitás Oroszországgal;

• Európa képessé tétele arra, hogy a saját lábára álljon és összetartó szuverén nemzetek csoportjaként működjön, beleértve a saját védelméért való elsődleges felelősségvállalást is, anélkül, hogy bármilyen ellenséges hatalom uralná;

• Európa jelenlegi irányvonalával szembeni ellenállás táplálása az európai nemzeteken belül;

• Az európai piacok megnyitása az amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint az amerikai munkavállalók és vállalkozások méltányos bánásmódjának biztosítása;

• Közép-, Kelet- és Dél-Európa egészséges nemzeteinek kiépítése kereskedelmi kapcsolatok, fegyvereladások, politikai együttműködés, valamint kulturális és oktatási cserék révén;

• A NATO-ról alkotott kép megszüntetése és annak megakadályozása, hogy a valósága folyamatosan terjeszkedő szövetség legyen.”

Ezeket a részleteket emeltem ki, és most, sokadszor olvasva is az az érzésem, hogy el sem hiszem! Ennyire világosan, érthetően, egyszerűen megfogalmazva viszont látni a normális világ minden egyes segélykiáltását a világ még mindig első számú nagyhatalmának nemzetbiztonsági stratégiájában – ez egyszerűen hihetetlen!

Engedjék meg nekem az ismétlés és a kiemelés luxusát – tényleg csak néhány mondat erejéig:

„A Trump-kormányzat ellentmondásban áll az európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat támasztanak a háborúval kapcsolatban, instabil kisebbségi kormányokban ülve, amelyek közül sok lábbal tiporja a demokrácia alapelveit az ellenzék elnyomása érdekében. A nagy európai többség békét akar, de ez a vágy nem jelenik meg politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok felforgatják a demokratikus folyamatokat.”

„Amerika arra ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák a szellemnek ezt az újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban nagy optimizmusra ad okot. Célunk az kell legyen, hogy segítsünk Európának korrigálni jelenlegi pályáját.”

„Európa jelenlegi irányvonalával szembeni ellenállás táplálása az európai nemzeteken belül”. 

És amikor mindezt sokadszorra elolvasva, elégedetten Berzsenyit mormolva azt gondolnád, hogy ennél szebb napod már nem lehet, s hogy ím, végre ráköszön a világra, erre a Nyugatra a normalitás, erre a Nyugatra, ahol a „nagyobb problémák közé tartoznak az Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és szuverenitást, a kontinenst átalakító és viszályokat szító migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrája és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok csökkenése, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése” – szóval, amikor azt hiszed, nagyobb öröm már nem érhet ezen az adventen, csak majd Jézus születése, akkor jön António Costa, az EU elnöke és reagál az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiájának Európával kapcsolatos megállapításaira. Reagál, a Politico beszámolója szerint a következőképpen:

 „António Costa, az EU elnöke figyelmezteti az Egyesült Államokat, tartózkodjon az európai ügyekbe történő beavatkozástól”

S jön a folytatás – kapaszkodjon meg mindenki:

„Az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a szövetségeseknek tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását.

Az Egyesült Államoknak »nem szabad azzal fenyegetőznie, hogy beavatkozik európai szövetségesei demokratikus életébe« – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke. (…)

Costa a hétfői párizsi Jacques Delors konferencián azt mondta, hogy bár Európa és az Egyesült Államok továbbra is partnerek, e partnerség alapjai kölcsönös tiszteletet igényelnek, különösen a politikai eltérések pillanataiban.

»Természetesen ez az [amerikai] stratégia továbbra is szövetségesként beszél Európáról. Ez jó« – mondta Costa. »De ha szövetségesek vagyunk, akkor szövetségesként kell viselkednünk. És a szövetségesek nem fenyegetőznek azzal, hogy beavatkoznak ezen szövetségesek demokratikus életébe vagy belpolitikai döntéseibe. Tiszteletben tartják őket. Tiszteletben tartják egymás szuverenitását.«

Costa szerint J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnökének kritikus megjegyzései és Donald Trump elnök közösségi médiás bejegyzései már nem elszigetelt kirohanások, hanem az «»Egyesült Államok doktrínáját« alkotják.

»Figyelembe kell vennünk, és ennek megfelelően kell cselekednünk« – mondta. »Ez azt jelenti, hogy többre van szükségünk, mint pusztán új energiára. Arra kell összpontosítanunk, hogy olyan Európát építsünk, amelynek meg kell értenie, hogy a szövetségesek és a második világháború utáni szövetségesek közötti kapcsolatok megváltoztak.«

Costa üzenetének középpontjában az állt, hogy Európa nem hajlandó elfogadni a külső politikai nyomást. »Az Egyesült Államok nem helyettesítheti az európai polgárokat annak eldöntésében, hogy melyek a helyes és melyek a helytelen pártok« – mondta, utalva az amerikai stratégia azon részére, amely a »hazafias európai pártok« támogatására utalt. (…)

»Az Egyesült Államok nem válthatja le Európát a szólásszabadságról alkotott elképzelésében« – mondta.”

 És akkor újra megengedem magamnak az ismétlés és a kiemelés luxusát. Szóval, mi is az angyali üzenet lényege? Ez:

 „(…) a szövetségeseknek tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását.”

 „Az Egyesült Államoknak nem szabad azzal fenyegetőznie, hogy beavatkozik európai szövetségesei demokratikus életébe.”

 „Ha szövetségesek vagyunk, akkor szövetségesként kell viselkednünk. És a szövetségesek nem fenyegetőznek azzal, hogy beavatkoznak ezen szövetségesek demokratikus életébe vagy belpolitikai döntéseibe. Tiszteletben tartják őket. Tiszteletben tartják egymás szuverenitását.”

 „Az Egyesült Államok nem helyettesítheti az európai polgárokat annak eldöntésében, hogy melyek a helyes és melyek a helytelen pártok (…)”.

 Halleluja!

Ím, itt állunk a megvilágosodás kapujában!

És a magyar kormánynak többé semmi más dolga nincs, mint António Costa, az EU elnökének szavait kell idéznie minden egyes alkalommal, amikor a brüsszeli idióták és gazemberek semmibe veszik Magyarország szuverenitását, amikor azzal fenyegetőznek, hogy beavatkoznak hazánk demokratikus életébe, amikor nem szövetségesként, hanem komcsi kápóként tesznek magasról a szuverenitásunkra, és amikor megpróbálják a magyar polgárok helyett eldönteni, hogy melyek a „helyes” és melyek a „helytelen” pártok, amikor becstelen nyomásgyakorlássokkal és pénzmegvonásokkal akarják kikényszeríteni az általuk egyedül helyesnek vélt politikai irányvonalat, amikor aljas büntetésekkel akarják kikényszeríteni szuverenitásunk feladását, például azt, hogy fogadjuk be a migránsok tömegeit, akiket éppen ők szabadítottak rá Európára.

Nincs más dolgunk, mint ezt az üzenetet ismételni, továbbá minden erőnkkel igenelni, helyeselni és támogatni az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját.