Kostunica a NATO-t bírálja

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök levélben fordult Lord Robertson NATO-főtitkárhoz, s figyelmeztette, hogy a katonai szövetség ígéreteinek ellenére még inkább elmérgesedett a helyzet a biztonsági övezetben. Felhívta a figyelmet „az albán terroralakulatok fokozott jelenlétére”, amelyek átvették a helyi rendőrség állásait is. Kostunica emlékeztette Robertsont, hogy a katonai-műszaki megállapodás szerint a NATO erőinek kell megakadályoznia az albán fegyveresek behatolását, s ezért a KFOR alakulatainak be kell vonulniuk a zónába, és kiűzniük onnan a betolakodókat. Az államfő – aki nem először bírálja a KFOR-t kötelességének elmulasztása miatt – kiemelte, hogy a JSZK tiszteletben tartja a megállapodást, azt azonban nem várhatják el a jugoszláv hadseregtől, hogy ne végezzen erősítéseket a térségben. Kostunica Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak is levelet küldött segítséget kérve tőle az incidensek meggátolása érdekében. Közben Goran Szvilanovics külügyminiszter Bécsben arról biztosította Madeleine Albrightot, hogy a jugoszláv erők semmiképpen sem lendülnek támadásba. Minden jel szerint Belgrád diplomáciai úton szeretné rendezni a veszélyessé vált feszültséget – a nemzetközi közösség és a koszovói albánság képviselőivel folytatandó tárgyalásokon. Nebojsa Pavkovics vezérezredes, vezérkari főnök – aki annak idején ellenezte a kivonulást Koszovóból – most éppen a tárgyalásos rendezést javasolta a politikai vezetésnek. Nebojsa Csovics, a szerbiai átmeneti kormány DOS-os alelnöke azt nyilatkozta, hogy nem szabnak határidőket és nem küldenek ultimátumokat. A KFOR is kérte, hogy ne beszéljenek vele az „ultimátumok hangján”, ám hozzátette: „az, hogy a belgrádi hatóságok ragaszkodnak a dél-szerbiai válság politikai megoldásához, nem jelenti azt, hogy türelmük végtelen”. Építő jellegűeknek és jelentőseknek nevezte a dél-szerbiai albánság képviselőivel folytatott tárgyalásait.

---