Ezek a gyógyszerek komoly bajt okozhatnak, nagyon kell figyelni rájuk

Komoly társadalmi, egészségügyi és jogi problémává vált az altatókkal, nyugtatókkal és opioidtartalmú készítményekkel történő visszaélés Magyarországon – számolt be Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Mint írta, a nem rendeltetésszerű vagy túlzott gyógyszerhasználat nem szűk rétegek problémája, hanem széles körben jelen lévő jelenség. Az ennek megállítására tett első lépésként a kormány beemelte a tudatmódosító szer fogalmát a Btk.-ba.

Fotó: Cans Creative Forrás: Shutterstock

Az elmúlt fél évben a hazai közbeszédben hangsúlyos téma lett a kábítószer-probléma, azonban kevésbé jön szóba a gyógyszerek túlzott, illetve drogként történő használata – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint közölte,

a toxikológiai statisztikák, az egészségügyi jelentések és a nemzetközi kutatások mind arra figyelmeztetnek, hogy az altatókkal, nyugtatókkal és opioidtartalmú készítményekkel történő visszaélés Magyarországon is komoly társadalmi, egészségügyi és jogi problémává vált.

A legfrissebb adatok szerint 2024-ben 5608 gyógyszermérgezést regisztráltak hazánkban. Ezek közül 26 százalék, vagyis közel 1500 eset kifejezetten élvezeti vagy függőségi indítékból történt.

Riasztó trend

Ez a szám önmagában is aggasztó, de igazán riasztóvá a trend teszi: 2023-ban ugyanis „csak” 906 ilyen esetet tartottak nyilván. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt több mint 60 százalékos növekedés következett be. A mérgezések több mint 60 százaléka is gyógyszerekhez köthető, ami világosan mutatja, hogy

 a nem rendeltetésszerű vagy túlzott gyógyszerhasználat nem szűk rétegek problémája, hanem széles körben jelen lévő jelenség. 

Az adatok szerint a mérgezések hátterében nem mindig szándékos droghasználat vagy tudatos visszaélés áll, de az élvezeti és függőségi indítékok arányának gyors növekedése figyelmeztető jel. Ez arra utal, hogy egyre többen fordulnak a gyógyszerekhez önkezelés, menekülés vagy tudatmódosítás eszközeként – jelezte a DKI szakértője.
Téglásy Kristóf úgy értékelt: Magyarországon szerencsére nem bontakozott ki az opioidválság olyan mértékben, mint az Egyesült Államokban, ahol már vezető halálok a fentanil nevű szer. A hazai adatok aggasztó irányú növekedést mutatnak: a felhasználás túlnyomó többsége a járóbeteg-ellátásban történik, ami a kontroll gyengülését jelenti, vagyis a betegek otthon, sokszor laza felügyelet mellett jutnak a készítményekhez. 

Főleg a tramadol és a különféle kombinált készítmények dominálnak, de az oxikodon használata is nőtt.

Bár a morfin és a hidromorfon csökkenő tendenciát mutat, a gyógyszerfelhasználás szerkezete arra figyelmeztet, hogy a betegek jelentős része rendszeresen találkozik ezekkel a hatóanyagokkal. Minden opioidtartalmú készítmény receptköteles, a kodein­tartalmú köhögéscsillapítók is csak vényre érhetők el, ami fontos védelmi vonal, ugyanakkor nem akadályozza meg teljesen a visszaéléseket.

Különös veszély leselkedik a fiatalokra 

Az utóbbi években egyre többször vetül reflektorfény a pregabalinra és a gabapentinra. Ezeket a szereket eredetileg neuropátiás fájdalomra és epilepsziára alkalmazták, de egyre inkább megjelentek a kábítószerek palettáján. Hasonlóképpen a „Z-szerek” – zolpidem, zopiclon – is visszaélés célpontjai lettek, hiszen rövid hatású, gyorsan nyugtató-altató tablettákról van szó. Egy európai felmérés szerint a 15–16 éves magyar diákok körében a recept nélkül használt nyugtatók és altatók fogyasztása nagyjából megfelel az európai átlagnak, azonban itt már az „átlagos” szint is azt jelenti, hogy több ezer fiatal próbálta ki vagy rendszeresen használja ezeket a gyógyszereket orvosi javallat nélkül. 

A fiatalkori gyógyszerhasználat különösen veszélyes, mert könnyen vezethet hosszú távú pszichés és testi függőséghez, valamint rontja az iskolai teljesítményt és a társas kapcsolatok minőségét

– mutatott rá Téglásy Kristóf.

Lépett a kormány

A DKI stratégiai igazgatója szerint pozitív fejlemény, hogy 2024-ben Magyarországon hivatalos szakmai irányelv jelent meg az opioidhasználati zavar kezelésére, melynek célja, hogy egységes és korszerű szakmai kereteket biztosítson a metadon- és buprenorfinalapú kezelésekhez. Ugyanakkor a nyugtató- és altatófüggőség kezelésére még mindig kevés a célzott program és kapacitás, pedig egyre nagyobb szükség lenne rá. Emellett 

fontos lépés, hogy a kormány a drogokról alkotott legutóbbi törvénycsomagban beemelte a tudatmódosító szer fogalmát a Btk.-ba.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)