Magyar beszállítók Birminghamben

Már eltemette néhány éve a sajtó az autóipart, az utóbbi években azonban teljesen átalakult az iparág szerkezete, és felfrissült a szektor – derült ki John Battle brit külügyminisztériumi államtitkár szavaiból Birminghamben, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és a British Trade International által a hét közepén szervezett beszállítási konferencián. A miniszter szerint a brithez hasonlóan a magyar gép- és autóipar is fontos szerepet tölt be a gazdasági növekedésben, és nagy az innovatív kis- és középvállalkozások szerepe a szektor fejlődésében.Ilyen kis- és középvállalkozások jelentek meg Birminghamben, magyar autóipari és elektronikai beszállítók formájában, hogy együttműködést építsenek ki brit vállalatokkal.Nagy cégek beszállítóinak lenni nem könnyű. Egyes magyar vállalkozóknak már a Távol-Keleten elterjedt, raktárkészlet nélküli termelési rendszerekhez kell alkalmazkodniuk. A Fordnál egyes elemeket az összeszerelő munkások a kamionról emelnek le, és rögtön beszerelik az autóba. A beszállítóknak ugyanakkor gyakran a nevetségesség határát súroló, szigorú előírásokat kell teljesíteniük. A Porsche például előírja, hogy ülésein a marhabőrön hány bögölycsípés lehet négyzetcentiméterenként. Ám ezeknek a feltételeknek is számos hazai vállalkozás képes megfelelni. Az angol gépipari vállalatok is nagy súlyt helyeznek a minőségi követelmények teljesítésére, a stabil szolgáltatásra. Éppen ez a stabilitás és konzervativizmus viszont az, ami egyben a brit gépipari cégek nagy hátránya.– Volt olyan nagyobb brit vállalat, amelyik ígérete ellenére nem jelent meg a tárgyalássorozaton – mondta el Hirschler András, a nagy-britanniai kereskedelmi szolgálat vezetője –, és erről nem is értesítette a szervezőket. Pedig – mint megjegyzi – csak át kellett volna küldeni a képviselőjüket az utca másik oldalára. A magyar vállalkozások ennek ellenére nem panaszkodhattak: a valóban érdeklődő vállalatok megjelentek, és együttműködési kezdeményezésekkel, technikai leírásokkal árasztották el a magyar cégek képviselőit. Az is előfordult, hogy az információtengerben egy-egy hivatkozott tervrajz átadására már nem is került sor. „Majd faxon vagy e-mailen pótoljuk” – mosolyodik el egy láthatóan fáradt magyar tárgyaló a nap végén. Hogy melyikből lesz konkrét együttműködés, illetve magyarországi gyártás, csak az elkövetkező hónapokban dől el. Mint Tóth István, a kalocsai Fém- és Villamosipari Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, néhány komoly tárgyalópartnerével eddig azt sem tudták egymásról, hogy léteznek. A már most komoly magyarországi tervekkel rendelkező nagy cégek vezetőit pedig lehetetlen szóra bírni.Úgy tűnik, sok cég ezen a találkozón tette meg az első lépést a magyar vállalkozásokkal történő együttműködés felé. És a britek szemében tényleg vonzó Magyarország: John Battle lélegzetelállító magyar gazdasági fejlődésről beszélt az elmúlt tíz év kapcsán, és a gyakorlati kapcsolatok kialakítását sürgette a két ország között. A konferencián felszólaló Chikán Attila gazdasági exminiszter pedig a képzett szakemberek és a versenyképes költségszint mellett a stabil politikai vezetést hangsúlyozta, mint a külföldi befektetők számára kedvező körülményt. Az infláció pedig, ha lassabban is, de tovább csökken – magyarázta a brit üzletembereknek.Az ébredező optimizmust a Sony gödöllői gyárának vezetője próbálta hűteni. Dr. Pesti László szerint annak, aki a nagyon egyszerű technológiai szintű összeszerelés idetelepítésén gondolkodik, lehet, hogy érdemesebb máshol is körülnéznie. Magyarországnak ugyanis nem az alacsony munkaköltség az elsődleges előnye. Az ország munkaerejére inkább jellemző a képzettség és a kreativitás.