Szemléletváltás zajlott le az utóbbi években a magyar vállalatoknál is. Egyre inkább felismerik, hogy törekedniük kell a minőségben való gondolkodás elterjesztésére, és ennek a cég minden dolgozójára ki kell terjednie, mégpedig nemcsak a multinacionális vállalatoknál, hanem a kis- és közepes méretű cégeknél is. Szerencsére a minőségbiztosítás és a minőségügy fontossága már nemcsak a vállalatok, hanem a közigazgatás területén – gondoljunk csak a Széchenyi-terv erre irányuló részére – is egyre jobban elterjed – mondta Lepsényi István, a Magyar Minőség Társaság elnöke, „Úton a megfelelőségtől a kiválóságig” címet viselő tegnap Budapesten kezdődött 9. Magyar Minőség Hét megnyitóján.Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a 44. Európai Minőségügyi Kongresszus magyarországi megrendezése, valamint a Burton Apta nemzetközi sikere – Európai Minőség Díjat nyert az idén – mind-mind azt igazolja, hogy hazánkban is egyere jobban teret nyer a minőségcentrikus gondolkodás és ezt nemzetközileg is elismerik.Mátyus Klára, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint a XXI. század a minőség évszázada lesz, amely Magyarország számára is új lehetőségeket teremt. A hazai helyzetkép szerint alapvetően sikerült átvennünk az EU-konform szabályozást, amely meghatározza az itt tevékenykedő nemzetközi és hazai vállalatok munkafeltételeit is. Mindennek a hátterét egy már kialakult és működő intézményrendszer biztosítja, amelynek a Gazdasági Minisztérium megfelelő támogatást ad. Nagyon fontos, hogy megkezdődött a Nemzeti Minőségfejlesztési Program kialakítása.A Minőség Hét programjához kötődően megnyílt egy kiállítás is, amely a rendezvény sorozathoz illeszkedve mutatja be a minőségügy magyarországi helyzetét.
Soros György karmestere a HVG-n lépett akcióban
