Megvehetik otthonaikat a Vár lakosai?

Évtizedes vita látszik megoldódni azzal, ha az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárul a budavári önkormányzat műemlék lakásainak magánkézbe adásához. Amennyiben a parlament elfogadja a módosított műemlékvédelmi törvényt, akkor talán már jövőre eladják a lakásokat.Múlt hét csütörtökön közmeghallgatást tartott az I. kerületi önkormányzat. A fórumon szó esett a műemlék épületek értékesítéséről is. A zsúfolásig megtelt aulában többen is megfogalmazták: november 30-a után a bérleményeket az önkormányzatok a bérlő hozzájárulása nélkül is elidegeníthetik harmadik személynek, ezért a lakók attól tartanak, hogy ezzel a lehetőséggel az önkormányzat élni fog. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere hangsúlyozta: rendeletet hoznak arról, hogy amenynyiben a jelenlegi bérlő nem él elővásárlási jogával, akkor sem adhatják el a feje fölül az ingatlant. A Vár polgárainak többsége szerint azonban a rendelet megváltoztatható, módosítható, ezért ők a probléma megoldását csak úgy tudják elképzelni, hogy az eddig bérelt ingatlant megvásárolják. A polgármester a fórumon elmondta: véleménye szerint az ügy megoldásában elmozdulás tapasztalható az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) részéről.A lakástörvény úgy rendelkezett: a műemléki lakásokban élő bérlőket alanyi jogon nem illeti meg a vételi jog. A műemlék épületek eladását az OMVH javaslata alapján a Kulturális Minisztérium hagyja jóvá. A várbeli lakosok nem értik, hogy az ország számos pontján, többek között Sopronban, Pécsett, Egerben, illetve a főváros más kerületeiben is megvásárolhatták a műemlék lakóingatlanokat a bérlők, addig ezt a Várban élők miért nem tehették. Az állami tulajdon önkormányzati kezelésbe adásakor a vagyonátadó bizottságok szabályozták a műemlék házak kezelésének feltételeit. Ebben kimondták: a lakásokat csak abban az esetben értékesíthetik az önkormányzatok, ha bizonyos felújítási munkálatokat elvégeztek. Budavár esetében a vagyonátadó bizottság megtiltotta az értékesítést. Három évvel ezelőtt az önkormányzat megkereste az OMVH-t, és állásfoglalást kért az ügyben. Az elidegenítés ötletét akkor a hivatal nem támogatta. Akkori véleményük szerint amennyiben az ingatlanok magántulajdonba kerülnének, akkor az új tulajdonosokat nem lehetne kötelezni a jelentős költségekkel járó felújításokra, megmerevedne a korszerűtlen lakásstruktúra, és nem lehetne egységesen kezelni a világörökség részét képező negyedet, de olyan jogi problémákat is az okok között említettek, mint például a Vár alatt található pincerendszer megoszthatatlansága.Bulyovszky Tamás, a Vári Lakosok Egyesületének elnöke lapunk kérdésére elmondta: a kérdés megoldásában egyszerre reménykedik és kételkedik, hiszen hosszú évek alatt nem jutottak egyről a kettőre. Az elnök attól tart, hogy a lakásokat továbbra sem akarja eladni az önkormányzat. Arra a feltevésre, hogy a lakók által szorgalmazott vásárlás után tömegesen eladnák az ingatlanokat külföldieknek az újdonsült tulajdonosok, Bulyovszky kifejtette: az I. kerületben közel 2000 lakás van még önkormányzati tulajdonban, melyek fele műemlék épület. Lehetséges, hogy a vevők elenyésző része továbbadná az ingatlant, azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi bérlők jelentős része évtizedek óta itt él, kötődik a Várhoz. Ezek közül az emberek közül sokan a két kezükkel segítették a II. világháború után a romeltakarítási, helyreállítási munkákat. Nincs az a pénz, amiért ők megválnának otthonuktól. A külföldiek ingatlanvásárlásával kapcsolatban a közmeghallgatáson Nagy Gábor Tamás azt mondta: a közérdek sérelmére hivatkozva nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a külföldiek lakóingatlant vásároljanak a Várban.Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a budai Várban található műemlék házak esetében szigorúbbak a szabályok, mint az ország más pontjain található hasonló típusú ingatlanoknál. Azonban az itt élő lakosok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a más vidékeken élők, és ha őket megillette a vételi jog, akkor az itt lakókat sem lehet megfosztani ettől a lehetőségtől. Mindemellett az ingatlanok állami vagy önkormányzati tulajdonban tartása nem minden esetben a legmegfelelőbb értékmegőrző stratégia. A kulturális örökségről szóló törvény előkészítése várhatóan napokon belül befejeződik, és a kormány tárgyalni fogja. Vélhetően a kormány pozitívan fogja kezelni a kérdést, és még az idén megvitathatja a parlament, döntés azonban csak a jövő évben várható. A lakások elidegenítése csak ezután történhet meg. A szakember szerint a házak magánosítása megfelelő jogi feltételek, bizonyos garanciák előírásával lehetséges. A társasházi törvény előírja, hogy csak a nagy házak esetében kell közös képviselőt választani. Ez esetben viszont – mondja Cselovszki – elő kellene írni közös képviselő választását, illetve felújítási alap képzését, mely garancia lenne a Vár jelenlegi arculatának megőrzésére.